Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Gyimesi Emese: A városi tér gyermekszemmel. Pest-Buda a 19. század közepén
Gyimesi Emese: A városi tér gyermekszemmel 33 A forrásként használt kéziratos „újságok” ajándékként és játékként egyaránt felfoghatók, ugyanakkor mindkét minőségben utalnak a gyermek „szerkesztők” családi hátterére. A 19. század vége előtt általános jelenségnek tekinthető, hogy a gyermekeknek saját maguk számára kellett szórakoztató játékot kitalálniuk, mivel még sem a későbbi presztízsajándékként kapott játékok, sem a játszóterek nem terjedtek el.19 A játékok típusát nyilvánvaló okokból befolyásolta a családi közeg és a szülői példa. Mivel Szendrey Júlia gyermekei olyan családban nőttek fel, ahol a publikálás gyakorlata és a korabeli kulturális élet jelenségeinek megvitatása mindennaposnak számított, egyáltalán nem meglepő, hogy éppen ezt a játékot választották édesanyjuk és önmaguk mulattatására. A fiúk mind a szűkebb családot, mind a tágabb rokonságot tekintve olyan intellektuális légkör részesei lehettek, amelynek egyik legalapvetőbb következménye az volt, hogy az írás a legfiatalabb családtagok számára is szórakoztató játékot és örömforrást jelentett. Pest-Buda imázsa a gyermekek egodokumentumaiban A gyermekek szövegeiben megjelenő városi tereket Kevin Lynch elmélete felhasználásával elemzem. Noha Lynch nem történész, hanem várostervező volt, a mentális térkép fogalmán keresztül megalkotott teóriája megkerülhetetlen városreprezentációkkal foglalkozó történészek számára. The Image of the City című, leginkább közismertté vált könyvében főként a városi környezet és a városban lakó egyének közötti interakciót vizsgálta. Lynch amerikai városokat (Boston, Jersey City, Los Angeles) tanulmányozott a városlakók mentális térképe alapján.20 21 Ennek során a városimázs öt meghatározó elemét (paths, edges, districts, nodes, landmarks) különítette el. Az első csoportba tartoznak az utak, utcák, sétányok, vagyis az olyan közlekedési csatornák, amelyeket a városlakó követ (paths), a másodikba a fontos határvonalak (edges), a harmadikba pedig a körzetek, kerületek (districts).1' A negyedik kategóriát alkotják a fontos csomópontok, kereszteződések (nodes), amelyek stratégiai helyek, mivel egy negyed életének központjai lehetnek, az ötödiket pedig a kiemelt mérföldkövek, iránypontok (landmarks), amelyek az identifikációt segítő, külső referenciapontok, általában könnyen beazonosítható fizikai objektumok, az adott kontextusból valamilyen különlegességük miatt kiemelt elemek.22 Lynch hangsúlyozta, hogy 19 Adams-A. Van Slyck 2004. 187-188. p; Dickason 2004. 687. p. 20 Lynch 1960. 2. p. 21 Uo. 46-90. p. 22 Magyarul elérhető rövid összefoglalás: Majzik 2007. 11. p.
