Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Műhely - Mátay Mónika: Beszélő Házak Kőszegen. A módszerről
238 Műhely zajló jogviták persze eddig is számot tarthattak a történészek érdeklődésére. A 17. század második feléből az I. Lipót császárral szemben fellépő főurakat, a Wesselényi-féle összeesküvés vezetőit fej- és jószágvesztésre ítélték. A kiterjedt politikai perben és megtorló akcióban Kőszeg többszörösen is felbukkant. A szervezkedés feje, Wesselényi Ferenc nádor özvegye, Széchy Mária a büntetőpert követően egy ultimátum következtében került a városba, s amint ezt Söptei Imre alaposan feltárta, ott töltötte hátralévő éveit, arra is fény derült, hogyan, miként.31 Sigray Jakab, a Reformátorok Társaságának igazgatója, a Martinovics öszszeesküvés megtorlásának egyik kivégzett áldozata szintén kőszegi kötődésű. A mai Chemel utca 12. számú palotában született és lakott, némi túlzással azt mondhatnánk, innen hurcolták el a Vérmezőre. Martinovics a halálos ítéletről értesülve felháborodott: hogyan lehet elítélni egy efféle „minden jóra és rosszra alkalmatlan” figurát, aki szinte véletlenül keveredett a mozgalomba? A kortársak véleménye szerint Sigray életében semmi különös cselekedetet nem vitt végbe botrányos szerelmi históriáit leszámítva, kivégzése ténye azonban - az aulikus család minden erőfeszítése ellenére - láthatóvá, figyelemre méltóvá tette, szabadsághőssé avanzsálta.32 Jóval későbbi büntetőügy Kristóf Kálmán tanítóé, Kristóf Ágota, azaz Ágota Kristóf írónő apjáé, aki ellen tanítványai feljelentése alapján indult rendőrségi eljárás 1948-ban, Kőszegen. Nyilvános tárgyaláson, gyermekmegrontásért öt év börtönre ítélték. Az ügy részleteit a korabeli sajtó is tárgyalta, az addig közmegbecsülésnek örvendő tanító egyik napról a másikra vált a város szégyenfoltjává. Nemcsak a családfő élete esett szét a büntetőper és a börtön következtében, de széthullott a család, Ágota és két fivére kényszerűségből elhagyták a szülői házat. Az ekkor tizennégy éves kamaszlány szombathelyi bentlakásos iskolába került, írónőnek készült. Évtizedes küzdelemmel sikerült megvalósítani a gyerekkori álmát, emigrációban, ötvenkét évesen futott be A nagy füzettel, sajátos, nyomasztó hangulatú regényével, amely Kőszegen játszódik a háború alatt. Az egykori bírósági dráma feldolgozásával, testvéreihez hasonlóan, egész életében küzdött.33 A mai Jurisics téren (egykor Főpiacon) álló Sgraffitós-ház valódi Beszélő Házak példa, hiszen a homlokzata különösen figyelemfelkeltő. A sajátos festési technikával készített reneszánsz palotát Pál apostol rómaiakhoz írott leveléből vett latin nyelvű felirat díszíti. A „Non est volentis, neque currentis sed miserentis dei”, azaz „Nem azé, aki akarja, se nem azé, aki fut, hanem a könyö31 Ld. kéziratban az idén megjelenő kötetben: Söptei-Mátay-Bokányi m. e. 32 Mátay 2019b. 33 Ld. ehhez Mátay 2018, 2019a.
