Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Műhely - Mátay Mónika: Beszélő Házak Kőszegen. A módszerről
234 Műhely ról, sokkal inkább kísérletező, terveket szövő és megvalósító, olykor ezekbe belebukó emberekről, akik kreatívan alakították az életútjukat. Példaértékű az angol származású antropológus, Alan Macfarlane elemzése, aki egy 17. században élt puritán lelkész, Ralph Josselin naplóját dolgozta fel.20 A rendkívül értékes forrás vallásos elmélyültségről tesz tanúbizonyságot, de egyben praktikus, a családi gazdaság bevételeit-kiadásait rögzítő irat, ahol a lelkész részletesen beszámol családi viszonyairól, a feleségéhez fűződő, bensőséges kapcsolatáról, amely nem a szülők döntése, hanem kölcsönös vonzalom eredményeképpen jött létre. Macfarlane különleges egoforrás birtokába jutott, melynek alapján hiteles portrét rajzolt a 17. századi puritán lelkészről, aki tervezett és építkezett, legfőbb törekvése gyermekei felnevelése, boldogulásuk biztosítása volt. A naplók és visszaemlékezések a kőszegi kutatás talán legfontosabb forrásai. Nemcsak szerzőik életút-rekonstrukcióját, elemzését gazdagítják a krónikás-emlékező egyedi és nyilván pótolhatatlan nézőpontjával, hanem egyben környezetük, a városi mikrovilág hiteles lenyomatai. A legfontosabbak közé tartozik a 20. századi Kőszeg talán legértékesebb forrása, Székely László apátplébános krónikája.21 A katolikus gyülekezet és a városi társadalom hétköznapi ügyei mellett a sajátos egodokumentum számot ad szerzője vívódásairól, személyiségfejlődéséről, jó és hibás döntéseiről, emellett a közösségért felelősséget vállaló plébános szemszögéből reflektál a kritikus 1938 és 1952 közötti időszak nagypolitikai eseményeire. Kutatásunk során használtuk az ornitológus Chemel István, majd felesége, Róth Dora több kötetes, igen alapos, publikált és kéziratos, valamint Mary Allison-Walters kéziratban fennmaradt naplóját.22 Tatay Sándor visszaemlékezése nélkülözhetetlen volt az író kőszegi tartózkodásának, ahogyan Kristóf Ágota önéletírása is segítséget nyújtott az írónő a városban töltött éveinek értelmezéséhez.23 Linksz Arthur visszaemlékezése a kőszegi zsidóság két világháború közötti világába, és apja, Linksz Izsák rabbi értékrendjébe, ethoszába, a hitközség vezetőjeként képviselt világlátásába engedett betekintést.24 Folytathatnánk a felsorolást, a Kőszeget kutató történész rendkívül szerencsés helyzetben van a kiváló forrásadottságoknak köszönhetően. A nyomtatásban megjelent vagy még kéziratos naplók, visszaemlékezések további elemzésekre adnak lehetőséget. 20 Macfarlane 1970. 21 Ld. Székely 2015. 22 MNL VaML XIII.26. 2. d. 23 Ld. ehhez: Tatay 1977; Kristóf 2007. 24 Ld. Linksz 1990.
