Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)

Műhely - Mátay Mónika: Beszélő Házak Kőszegen. A módszerről

232 Műhely nekünk kémlelt”.13 A kutatás során felfedeztük Jerrard Tickell Miss May: The story of an Englishwoman címmel 1958-ban kiadott regényét, amelyben az ismert ír származású író Gerstenbergemé kalandos életútját dolgozta fel.14 A Vas Megyei Levéltár hét dobozban őrzi a Miske-Gerstenberger család iratait, köztük Mary Allison-Walters angol nyelvű, kéziratos naplóját, számos családi levelet és fotót.15 Az elmélyült történeti megismeréshez elengedhetetlen az annalesekböl kiszorult, a hagyományos történetírásban érdektelennek minősített esemény, egyéni életút, közösség, valamely jól definiált kis egység beható értelmezése. Az irányzat képviselői szerint az egyedi aprólékos tanulmányozása arra ösz­tönzi a történészeket, gondolják újra a makrovilágról vallott, elnagyolt forrás­­olvasás során felvázolt nézeteiket, mert ez új tudás birtokosává teszi őket.16 A mikrotörténész adatbányászként intenzíven olvassa forrásait, számára nincs felesleges információ, minden, a választott hősre vagy eseményre vonatkozó tudás, nyom, utalás értékes, mert kiegészíti, pontosítja azt a képet, leírást, elem­zést, amelyen dolgozik, s melynek célja a múlt alternatív, atipikus értelmezé­se. Azaz a mikrotörténelem tudatosan törekszik a múltról alkotott, elnagyolt közhelyek, felszínes tudás, leegyszerűsítés, belemagyarázás, hamis sztereotípia lerombolására és egy érzékenyebb, pontosabb, a valósághoz közelibb, egyben az egykori emberek gondolkodásmódját, motivációit, viselkedését megértő és értelmező elemzés felkínálására.17 A vizsgált személyek önálló, cselekvő lényekként való bemutatása, a hét­köznapi figurák szerepeltetése a megközelítés egyik legfőbb alapvetése. A mik­roszkopikus szemlélet szembeszállt a korábbi felfogással, amely a kisembert a történelem szempontjából lényegtelennek és érdektelennek bélyegezte, ráadá­sul passzív szereplőnek, aki a gazdasági és társadalmi viszonyok kiszolgáltatott áldozata, nem pedig életviszonyai aktív alakítója. A mikrotörténeti elemzés a személynévből indul ki, a levéltári kutatás cél­ja, hogy a történész minden fellelhető adatot összegyüjtsön a vizsgált hősről. Úgy is mondhatjuk, léptékváltást végez, mikroszkopikus szintre helyezi át a 13 Ld. Székely 2015. 163. p. A krónikában egy későbbi bejegyzést is találtunk, mely szerint Miskénét halálra ítélték, az egykori ankarai követ Miske-Gerstenbergert alacsonyabb be­osztással bízták meg a Külügyminisztériumban. Ld. Székely 2015. 244. p. 14 Tickell 1958. 15 Mary Allison-Waltershez ld. MNL VaML XIII.26. 16 A mikrotörténelem eredetileg meglehetősen negatív konnotációval vonult be a történetírás­ba, és csak az 1970-es évektől nyerte el sajátos helyzetét és tekintélyét mint lehetséges és érvényes történetírói megközelítés. A microstoria történetéről, hátteréről ld. részletesen: Ginzburg 1993; ld. továbbá magyarul: Szíjártó 2006, 2014. 17 Ld. ehhez Sigurdur-Szijártó 2013.

Next

/
Thumbnails
Contents