Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Műhely - Mátay Mónika: Beszélő Házak Kőszegen. A módszerről
230 Műhely sítja a különleges felfedező szerepet. A mikrotörténész Antonionival szólva azt próbálja bebizonyítani, hogy érdemes a múlt valamely apró, látszólag mellékes eseményét tüzetesen megvizsgálni.5 A kőszegi belvárosi házakhoz, palotákhoz kötődő sorsok, életutak egyes mozzanatai, megdöbbentő vagy csak furcsa, érthetetlen epizódjai alaposabb szemügyre vételekor gyakran átéltük, amit Thomas tapasztalt a sötétszobában. Természetesen tudatosabban jártunk el, hiszen életutakat akartunk feltárni, de ahogyan a fényképészt, bennünket is sokszor megdöbbentettek a felfedezett, elsőre talán lényegtelennek tűnő részletek nyomán előbukkanó történetek. Robert Damton klasszikus tanulmányában egy apró kérdésfelvetésből indul ki, amikor a macskamészáros nyomdászinasok nevetését vonja vizsgálat alá.6 Nem elég, hogy megkínozzák, kivégzik az állatokat, de mindezt mulatságosnak tartják. Vajon miért? A kőszegi történetekben különös, szokatlan vagy elsőre érthetetlen részletekre, apróságokra kérdeztünk rá, a válaszok a megjelent könyv rövid esszéi. Miért költözött a murányi Vénuszként ismert, egykor szépséges asszony, Wesselényi Ferenc nádor özvegye az összeesküvés megtorlása után éppen Kőszegre?7 Mi keresnivalója volt a városban? Kiért szól a városi harang? Mit keresett Liszt Ferenc és Kodály Zoltán Kőszegen? Hogyan jutott el egy kőszegi pékmester fia, Kárpáti Sándor zeneszerző Feltámadás című Trianon-ódája a pesti Vigadóba 1932-ben? Mivel magyarázható a gyermekkora meghatározó éveit Kőszegen töltő világhírű író, Kristóf Ágota regényeinek példátlanul nyomasztó hangulata? Hogyan élte túl a holokausztot az utolsó kőszegi rabbi fia, Linksz Arthur? Hogy maradt életben négy főt számláló családjából egyedül a Kőszegen bujkáló kisfiú, Görög Sándor? A kérdések arra is lehetőséget adnak, hogy az olvasót bevonjuk a vizsgálatba, a „nyomozás” folyamatába. Carlo Ginzburg pontosan leírja, miben áll a nyomozás, hogyan halad lépésről lépésre, nyomról nyomra a mikrotörténész, amikor jelekből, esetleg mások által figyelmen kívül hagyott nyomokból következtetve építi fel a történetet. A módszer megegyezik az apró eltéréseket vizsgáló művészettörténész Giovanni Morelli, a pszichoanalitikus Freud és Conan Doyle fiktív detektív figurája, Sherlock Holmes felderítő munkájával.8 5 A mikrotörténelem mára terjedelmes irodalmából lásd pl. Iggers 1997. 101-117. p; Revel 1996. 15-36. p; Levi 1992. 93-114. p; Muir-Ruggiero 1991; Clark 2004. 75-79. p; Sigurdur—Szíjártó 2013. 6 Darnton 2010. 88-114. p. 7 A Széchy Mária kőszegi éveit bemutató szöveg a készülő második kötet egyik tanulmánya. 8 Ld. ehhez Carlo Ginzburg mára elhíresült, számtalanszor hivatkozott módszertani szövegét: Ginzburg 1980.
