Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Műhely - Máté Zsolt: Pécs helyrajza az 1546. évi török adójegyzék alapján
Máté Zsolt: Pécs helyrajza az 1546. évi török adójegyzék alapján 215 „Erre utal, hogy a szóban forgó területről nem kerültek elő Árpád-kori leletek, továbbá az, hogy ezen a helyen egyetlen egyházi intézmény sem működött a középkorban. Betelepülése a délkeleti városmag felől történhetett, és bizonyára csak a késő középkorban, talán a 15. században öltött nagyobb méretet.”22 A negyednek éppen a közepén, az Anna u. 17-ben 16. századi kályhaszemeket találtak.23 A környéken, a Szent Mór utcában középkori utcaburkolat került elő. Az új városrész a közeli külvárossal érintkezett, arról kaphatta a Malomszék város nevet. Nem kell tehát a Malomszék mahallét a külvárosi Malomséddel azonosítanunk. Ugyanígy szükségtelen a Szent Kereszt utca, másként Sziget kapu mahallét a vele határos, de falon túli Szigeti külvárosnak tekintenünk. Mert ezzel egyidejűleg a falakon belüli, galcison felüli teljes területnek, mintegy felét üresnek kellene feltételeznünk. Ennek ellenére az összeírt mahallék közül a Malomszék és Sziget kapu mahallékat általában külvárosi területekkel azonosítják.24 Konkrét bizonyítékot erre nem ismerünk, mert az ismert középkori maradványok mind a négy égtáj felé megközelítették a városfalat. Egyébként sem magyarázatot, sem történelmi analógiát nem találunk arra, hogy városfal építésével óriási üres területet kerítettek volna körbe. Márpedig erre kellene következtetnünk, vagy el kéne vetnünk a középkori magyar városok telek- és jogrendszerére vonatkozó ismereteinket, amelyeket pedig Budától, Soprontól, Győrön át Kolozsvárig számtalan műemléki feltárás alapozott meg.25 „Pécs külső megjelenésében is igen városias volt: fal vette körül a lazán beépített, de számos utcára tagolódó települést, ahol impozáns egyházi épületek, valamint kőből készült - és az esetek zömében emeletes - polgárházak álltak. Az írott források és a régészeti leletek egyaránt arra utalnak, hogy az utcák - legalábbis egy részük - szilárd burkolattal voltak ellátva.”26 Számolásunk is rácáfol arra a feltevésre, hogy a falon belül még 1546-ban is, a glacistó\ eltekintve, üres térségek lettek volna, és az összeírtak közül 333 ház a külvárosban lett volna.27 Vagyis leszögezhetjük, hogy mind a 12 mahallét (tömböt/körzetet) a városfalon belül kell keresnünk, az összeírás a külterületre nem terjedt ki. 22 Petrovics 2015. 176. p. 23 Fedeles 2011. 61. p. 24 Vass 1996. 67. p. 25 Pl. Mollay 1961. 379-380. p; Házi 1958. 306. p; Reizner 1900. III. 421^122. p. 26 Petrovics 2015. 177. p. 27 Uo.
