Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Kiss Dávid: Ünnep a falanszterben. 1957. május 1. előzményei
194 Tanulmányok kát,26 és ezzel megmutatni, hogy semmiféle félnivalónk nincs a választásoktól, mert fel lehet tételezni, hogyha jól megcsináljuk, az kolosszális kommunista-szociáldemokrata sikert fog mutatni.” A nemzetgyűlési választást ekkor még jóval később szerette volna megtartani, részben a párt dunántúli csekély támogatottsága miatt. Rákosi után Gerő következett. A nemzetgyűlési választással kapcsolatban kiemelte: „De ez felveti a választójogi törvény kérdését. A törvényt elő kell készíteni a belügyminisztériumnak, de nekünk kell tulajdonképpen előkészíteni. Nem szabad átengedni a kezdeményezést másnak.”27 A kriptokommunista Erdei Ferenc vezetése alá tartozó Belügyminisztérium, pontosan annak a Bibó István vezette törvényelőkészítő osztálya el is készítette a későbbiekben a törvénytervezetet.28 1945. május 1. hatása így később az MKP politikáján is érezhető volt. Sem az MKP Rendező Gárda (RG) szervezését, sem pedig az 1945-ös választások lebonyolítását nem kívánom itt részletezni, csak az ünnepnap ezekre a fejleményekre gyakorolt hatásának az érzékeltetése a célom. Ugyanakkor arra is felhívnám a figyelmet, hogy az 1945-öshöz hasonlóan 1957. május 1. is befolyásolta a későbbi történéseket, de akkor taktikusan az 1949-es Alkotmányra hivatkozva két évvel elhalasztották a választás időpontját! A háború utáni első munka ünnepének vélt sikeréből erőt kapva, pár hónapra rá is tartottak egy felvonulást. A két párt és rendező gárdája 1945. augusztus 17- én a háromnapos XXXIV. SZDP kongresszus alkalmából közösen vonult fel a Hősök terétől indulva az Andrássy úton. Ez a kongresszus vetett véget az SZDP vezetés ideiglenességének, megválasztották a párt vezetőit, elfogadták az alapszabályzatát. Majd 1945. szeptember 30-án este a választások előtt sor került a „munkáspártok által tartandó fáklyás felvonulásra” is, amely során a felvonulóknak a terv szerint minél nagyobb területet kellett bejárniuk. A rendezvény a fővárosra és a peremvárosokra terjedt ki.29 A városban való menetelés egyre inkább rutinná vált. 1946. március 5-én megalakult a Baloldali Blokk, amely az SZDP mellett az MKP-t és az Nemzeti Parasztpártot (NPP) foglalta magába, majd 7-én a Hősök terére 300 ezer fős demonstrációt hirdettek. 26 Október 7-én tartották a budapesti és Budapest környéki településeken a törvényhatósági választásokat, majd november 4-én a nemzetgyűlésit. Helyhatósági választásokat a többi településen csak 1949-ben rendeztek. 27 MNL OL M-KS 274-2 25. ő. e. 1945. május 4-i Központi vezetőségi ülés. 28 Szilágyi 2001. 10. p; Földesi 2002. 193-202. p. 29 MNL OL M-KS 283-26 9. ő. e. A munkáspártok által 1945. szeptember 29-én este tartandó fáklyás felvonulás tervezete. Háromezer ember tett hitet... Szabad Nép, 1945. október 3. 1-2. p.
