Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Kiss Dávid: Ünnep a falanszterben. 1957. május 1. előzményei
Kiss Dávid: Ünnep a falanszterben 189 a trianoni békediktátumot, követelték az internálás megszüntetését, a szociális intézkedések bevezetését, a szabad sajtót.7 1922-ben ünneplés nem volt, csak helyenként munkaszünet.8 1923-ban a munkások több helyen nyilvános gyűléseket akartak tartani, de a hatóságok nem engedélyezték azokat.9 A következő évben a Millenáris emlékoszlophoz hirdették a rendezvényt, de ismét betiltották, 1 -jén jelentős rendőri készenlét volt, a „szervezett munkások” nem dolgoztak, csendes felvonulást szerveztek.10 11 Majd egészen 1930-ig nem volt nyilvános felvonulás, ebben az évben az Andrássy úton újra néma sétálást szerveztek, mivel a hatalom továbbra sem engedélyezte a nagyobb megmozdulásokat. Ekkor már jelentősen érződött a világgazdasági válság hatása, több gyárban hetek óta sztrájkoltak. Ekkortól kezdték el vidéken is szervezni a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot (MSZDP), nem törődve az 1921-es Bethlen-Peyer paktummal, mellesleg a Népszavának a 25., az MSZDP megalakulásának a 40., az első magyar munkáspárténak pedig az 50. évfordulóját ünnepelték. Mindez kellő muníciót adott egy sikeresen sikeres rendezvény lebonyolítására, amiben a párt Rendező Gárdája11 is segített. A Népszava április 30-i számában néma sétára hívta a párt híveit, óvott attól, hogy a „bolsevista ffondőrök” provokációjának12 felüljenek. Az Andrássy úton négyes sorokban vonultak fel, volt feldíszített lovas kocsi és bicikli is. 1931-ben a Millenáris versenypályán ünnepeltek, a Népszava a magyar munkásság ünnepi seregszemléjéről írt. A háború és a nyílt szavazásos rendszer ellen, a munkaidő rövidítéséért tüntettek, a Budapest belvárosa felé vonuló tömeget a rendezvény után feloszlatták. 7 Hitvallás az eszme mellett. Népszava, 1921. május 3. 1. p. 8 Harsogott a néma május; És mégis ünnep! Népszava, 1922. május 3. 1. p. 9 Gyufaszál az áradat ellen. Népszava, 1923. április 28. 1. p, május 3. 1. p. 10 A munkásság néma ünnepe. Népszava, 1924. május 6. 3. p. 11 Az MSZDP 1927-ben német és osztrák mintára, Stromfeld Aurél irányításával szervezte meg a maga párthadseregét, amely közel sem volt olyan jelentőségű, mint több párté az említett két országban. A két világháború között csupán ezeregynéhány fővel rendelkezett, 1945-1947 között viszont 21 ezer fősre duzzasztották a létszámát. Az MKP hasonló alakulata erre az esztendőre már 24 ezer főt számlált. Ezt éppen 1945. május 1. után kezdték el szervezni. 1948-ban az SZDP szervezete gyakorlatilag az MKP-ba olvadt, létrejött az Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és gárdája. Feladataik közé a II. világháborút követően nemcsak a párt(ok) védelme és rendezvényeinek biztosítása tartozott, hanem a pártvezetők őrzése, illetve a választási agitációban való részvétel is. A tagok fegyveres kiképzésben is részesültek. (Bővebben: Kiss 2015. 279-315. p; Kiss 2017a. 265-281. p.) 12 Az 1931. szeptember 1-jén rendezett tüntetés a KMP-s provokátoroknak köszönhetően a rendőrséggel való összecsapásba torkollott.
