Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Fazekas Zsuzsanna: A szocialista ünnepi tér kialakítása az 1950-es évekbeli Budapesten
Fazekas Zsuzsanna: A szocialista ünnepi tér kialakítása... 185 volna érkezni a térre, az elvonulást pedig könnyedén meg lehetett volna oldani az 1953-ra már elkészült Népstadion felé. Az új útvonal ugyan logikusabb lett volna és könnyebbé is tette volna a több százezernyi ember mozgatását, ez a megoldás azonban szakított volna a magyarországi szocialista felvonulások hagyományaival. A vitában Kovács Endre, az MDP Budapesti Bizottságának Párt- és Tömegszervezeti Osztályának vezetője közbe is vetette, hogy ugyan érdemes lenne megpróbálni az új irányt, de kérdés, „hogy ezt valahol is igy csinálnák. Tudtommal a Szovjetunióban is jobbra néznek a felvonulók”. Bár a pártbizottságban április közepén még mindig arról volt szó, hogy a Hősök tere felől indítják a felvonulást a Népstadion irányába - ahol egyébként csak május 2-án tartottak ünnepi focimeccset -,48 1954. május 1-jén végül mégiscsak a hagyományos moszkvai trend szerint tartották meg a demonstrációt: egyoldali tribünnel és jobbra néző, a Hősök tere felé menetelő felvonulókkal. A Vörös tér mintájára átalakított és Sztálin szobrával is megszentelt reprezentatív szocialista tér kialakításának kedvéért több épületet lebontottak, és megváltoztatták az egész VI. és VII. kerület közlekedését, jórészt szembe menve a szakértők javaslataival. Mindezt azért, hogy évi két ünnepi felvonulás miatt létrehozzanak egy hatalmas, végeláthatatlan, a moszkvai Vörös térhez hasonlatos teret, amelyen seregszemlére vonulhatnak a szocializmust éltető tömegek. A tömeg mozgása szempontjából a tér kialakítása nem volt feltétlenül célravezető az odavezető kis utcák szűk keresztmetszete miatt. A budapesti pártszervek és a szakemberek alternatív megoldási ötletei viszont kudarcra voltak ítélve, mert a központi pártvezetés mindenáron ragaszkodott a szovjet példa követéséhez. A tér végül soha nem készült el teljesen, mert a tervezett melléktribünöket soha nem állították fel, az 1956-os forradalom idején pedig Sztálin szobrát is ledöntötték. Ezzel együtt a felvonulási tér története jól mutatja, hogy milyen kihívások elé állította a szovjet modellhez való igazodás vágya a magyar pártfunkcionáriusokat, és hogyan próbáltak a meglévő városi térbe illeszteni egy, a politikai rendszer szükségleteit kielégítő reprezentatív teret. 48 Uo. 101. ő. e. MDP Nagybudapesti Pártbizottság ülése, 1954. április 15.
