Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Fleisz János: A Szent László térről az Egyesülés teréig. Nagyvárad mai főtere mint a szimbólumok harcának fontos területe
Fleisz János: A Szent László tértől az Egyesülés teréig 135 a Szent László-szobrot a váradi Szent László térre csoport Sztuflák Gyula Ede vezetésével nyolcezer aláírást adott le, ez közel kétszerese a tervezettnek. Kisebb számban román nemzetiségűek is támogatták a kezdeményezést.58 A Városháza írásban ugyan továbbra sem válaszolt, de azt ismét megerősítette, hogy nem támogatja a nagyváradi római katolikus püspökség javaslatát sem, vagyis hogy Szent László régi barokk kőszobrát helyezzék el a főtéren. Az elutasítás magyarázata: jelenleg a főszoborra összpontosítanak. Ez azon a szóbeli egyeztetésen derült ki, amelyet a katolikus püspökség kezdeményezett a helyi és megyei önkormányzat, illetve a református egyház vezetőivel. A Városháza ugyanakkor arról biztosította az egyház képviselőit, hogy Szent László szobra helyet fog kapni egykori sírjánál, a felújítása vége felé járó nagyváradi várban. A püspökség közleménye alapján pedig ígéretet kaptak, hogy a Szent László-templom melletti híd a városalapító nevét fogja viselni, továbbá a közeljövőben a város neves építészdinasztiájáról elnevezett Rimanóczy teret avathatnak a sétálóutca végén.59 Mivel a polgármesteri hivatal mondvacsinált okokra hivatkozva semmibe vette az összegyűlt nagyszámú aláírást, a civil szerveződés gyakorlatilag megszűnt. A tér felújítás utáni helyzete, megítélése A sokat vitatott felújítás rengeteg kritikát váltott ki a lakosság részéről, a magyar közösség pedig első perctől kezdve rendkívül elmarasztalóan vélekedett az eredményről. Ennek fő oka, hogy eleve nem vették jó néven a már régóta megszokott forma és stílus teljes átalakítását, illetve még a magyar időkből maradottnak vélt elemek teljes eltüntetését. A valóságban a tér már alig tartott meg valamit az egykori monarchia idején kialakult aspektusából. Egyesek a felújítást általánosan is elutasították, mások ádáz ellendrukkereivé váltak a városvezetés összes törekvésének, reménykedve még abban is, hogy nem sikerül időben befejezni a felújítást, és a városnak a több millió euró támogatást vissza kell fizetnie. Arra viszont kevesen gondoltak, hogy ez közpénzből történne, és számos gazdasági megszorítást okozna a város életében. A román kritikák a korszerűsítés befejezésekor némileg alábbhagytak, illetve politikai színezetet kaptak, a magyarok viszont továbbra is minden alkalommal és minden fórumon 58 Krónika, 2015. április 20. 59 Foter.ro, 2015. március 17. A hidat 2015. április 28-án hivatalosan valóban Szent Lászlóról nevezték el, de a feliratot csak román nyelven, Podul Sf. Ladislau formában helyezték ki.