Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)

Tanulmányok - Fleisz János: A Szent László térről az Egyesülés teréig. Nagyvárad mai főtere mint a szimbólumok harcának fontos területe

Fleisz János: A Szent László tértől az Egyesülés teréig

129

4. kép. A szovjet emlékmű Fortepan / Németh Tamás

vitték, felmerült, hogy helyébe lovas szobor kerüljön. A vita arról szólt a városi tanácsban, hogy a szovjet emlékmű helyére Ferdinand román király egykori szobrának a mását, vagy egy Mihai Viteazul-szobrot állítsanak-e fel. A váradi katonai helyőrség vezetői végül elérték, hogy az utóbbi kerüljön ki győztesen.

Mihai Viteazul bronz lovasszobra, Alexandra Gheorghi{a és Georgeta Caragiu műve 1994-ben került a tér központjába. A talapzaton az uralkodó pecsétje található, felirata: Mihai Viteazul 1593-1601. A vitatott minőségű kompozíció sokáig mozdíthatatlannak bizonyult. (5. kép)

Átérnek a Sebes-Körös partjáig nyúló részére előzőleg egy Mihai Eminescuszobor került 1990. október 12-én. A közel 4 méter magas szobrot Ovidiu Maitec készítette, talapzatán a Mihai Eminescu 1850-1889 felirat olvasható.

A téren az idők során sok kisebb változás történt a felhasználás és funkcionalitás területén, azonban a meghatározó - akárcsak az egész városban - az épületek mindjobban romló állapota és a tér állagának jelentős hanyatlása volt. Emiatt a szűkös költségvetés ellenére, főleg politikai kampányidőszakokban, felvetődött a város főterének felújítása. A valóban elhanyagolt állapotok leküzdésére a 2008-as helyhatósági választások idején a hatalmon lévő párt, a PDL (Liberális Demokrata Párt) hozzáfogott a tér egy részének, jelesül a Holdas