Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)

Tanulmányok - Fleisz János: A Szent László térről az Egyesülés teréig. Nagyvárad mai főtere mint a szimbólumok harcának fontos területe

Fleisz János: A Szent László tértől az Egyesülés teréig

125

2. kép. I. Ferdinánd király szobra a két világháború között Korabeli képeslap, a szerző tulajdona

ne, így itt került sor 1940. szeptember 6-án a magyar bevonulás ünnepségére, óriási lelkes tömeg részvételével.

Mivel az árván maradt talapzatra a tervezett Szent László-lovasszobrot nem lehetett elhelyezni,39 az 1940 szeptemberében bekövetkezett impériumváltozás eufórikus hangulatában Nagyváradon egyik elsőként merült fel az Országzászló felállításának gondolata. Mivel a magyar zászlót a román uralom alatt száműzték a városból, természetes volt, hogy Nagyvárad is csatlakozik ehhez a Magyarországon már 1925-ben elindult mozgalomhoz. Az Országzászló nemcsak a magyar állameszme szimbóluma volt, hanem jelképe a magyar nemzet egy országban való újraegyesülésének.

Az új alkotások közül tehát elsőként 1940. december 8-án az Országzászlót avatták fel nagy ünnepségekkel. A sajtó erről a következőképpen írt: „Vasárnap délelőtt fényes külsőségek között avatta fel két országzászlóját Szent László városa. Az egyiket a Bihar megyeiek és Nagyváradiak Társaságának tagjai adományozták, s rajta ez a felirat áll: »Nagyvárad közönségének Szent László Emlékezetére 1040-1940, Bihariak és Nagyváradiak Társasága 1940.

39 Erre a viszonylag rövid idő miatt végül egyáltalán nem kerülhetett sor.