Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Fleisz János: A Szent László térről az Egyesülés teréig. Nagyvárad mai főtere mint a szimbólumok harcának fontos területe
120 Tanulmányok lát építettek. 1887-ben a Takarékpénztár épületét átalakították és díszítették, de a tetőzetet csak 1909-ben építették át. A romantikus kor szellemében neoreneszánsz stílusjegyekkel díszített épület némi változtatásokkal ma is áll.22 A Kováts-féle házban a földszinti Csarnok kávéház mellett akkor már számos intézmény kapott helyet, ilyenek voltak a Polgári Takarékpénztár, az Újvárosi Hitel- és Takarékszövetkezet vagy az Újvárosi Takarékpénztár.23 Egyéb kávéházak is voltak a téren, pédául Müller Salamon cukrászdája, a „Mülleráj” vagy később a Szalon kávéház. A Szent László tér déli komponensének épületei is a 19. század második felében épültek, így például a Nicolae Jiga Szent Miklós Intézet 1906-ban átépített ingatlana. Építészetileg nem különösen jelentős, akárcsak a Weinbergerféle ház, amely a 19. századi közepén épülhetett. A Kert (ma: Avram láncú) utca sarki épülete a Holdas templom felől a 19. század második felében épült Kutiák-féle ház, amelyben a földszinten a Korona kávéház, az emeleten pedig a Bihoreana Takarék- és Hitelintézet működött. Egy ideig a Polgári Kör is itt tevékenykedett. A 19. század végén még szerényebb külsővel rendelkezett, jelenlegi meghatározó arculatát Rendes Vilmos jóvoltából nyerte el 1914-ben. A 20. század elején a város nem nagyon bővelkedett terekben. Körülépített terei közül a Nagyvásártér volt a legnagyobb, utána a Szent László tér következett, amelynek területe körülbelül 7 200 m2 volt. Hasonló nagyságú volt a Széchenyi tér, igaz ennek csak az eleje volt tér jellegű.24 Ez az az időszak, amikor város dinamikus előrehaladását leképezve az addigi vidéki kisvárosi jellegű tér nagyobb léptékre váltott és nagyvárosias jelleget öltött. A századfordulón nyüzsgő, forgalmas piac működött itt. Az új évszázad hozta el a nagy építkezéseket, amelyek máig meghatározók nemcsak a tér, hanem egész Nagyvárad számára. A város főterének mai arculatát is meghatározó két legjelesebb épület, a Városháza és a Sas-palota mellett az úgynevezett Moskovits-palota érdemel külön említést. A Rimanóczy Kálmán által tervezett grandiózus városháza alapozását 1902 januárjában kezdték el, a felavatására 1904. január 10-én tartottak díszülést. Eklektikus stílusban épült, és a tér meghatározó épülete lett. Legdíszesebb része a neoreneszánsz stílusú főhomlokzat. A Sebes-Körös felőli részen helyezték el közel 50 méter magas tornyát, amely tűzjelző őrtoronyként is szolgált.25 A tér északkeleti sarkán épült fel a Fekete Sas palota a hasonló nevű szálloda helyén. 1907-1909 között készült el Komor Marcell és Jakab Dezső tervei sze22 Péter 1.2002. 120. p. 23 Uo. 122-123. p. 24 Borovszky 1901. 167. p. 25 Nagyváradi Napló, 1902. október 4.
