Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Beregszászi Balázs: A magyaróvári Városkapu tér kialakítása és nevezetességei
Beregszászi Balázs: A magyaróvári Városkapu tér kialakítása és nevezetességei 107 út, az épület másik oldalán lévő, akkor még üres telken keresztül haladt volna. Az új útnak már a neve is megvolt, az Ausztriához csatolt Moson vármegyei települések egyikéről Köpcsényi útnak nevezték volna el, azonban végül nem valósult meg.76 A temető kápolnája mellett, a Városkapu tér 11. szám alatt van még egy virág- és ajándéküzlet. A térnek hivatalosan, számozás szerint nem része a Fő utca 41. számú épület, azonban déli homlokzatával vizuálisan beékelődik a térbe. Itt két régi épületet bontottak le, és a város változtatott is a Fő utca rendezési vonalán.77 Erre a saroktelekre Günther Lajos építtetett egyemeletes lakó- és üzletházat 1930-ban a szomszédban lakó Flőnel Béla építőmesterrel.78 A nemzetközi főút 1923-tól vette kezdetét egy újabb fontos infrastrukturális fejlesztés, a Budapest-Bécs állami út Magyaróvárra eső, a Manninger-villától (ma Pálffy-villaként ismert) az Anheiser-házig (a Lajta főágán lévő sóház mögötti hídig) terjedő 1765 méteres szakaszának a rendezése.79 A Budapest-Bécs állami autóút korszerűsítésére 1928-1931 között került sor, miután tisztázódott, hogy a nyomvonalán nem változtatnak, továbbra is Győrtől Magyaróváron át halad, nem pedig Sopronon keresztül.80 A kereskedelmi miniszter 1930-ban elrendelte az állami útnak a gróf Szapáry Péter (ma Ady Endre) utcáról a gróf Széchenyi István (ma Fő) utcára való áthelyezését. Ennek feltétele volt, hogy az állam a város kívánságára megépíti az utat 6 méter széles kiskockakő burkolattal, és a Lajta-híd építési munkálatainak a felét is állja. Ezt a képviselőtestület elfogadta, Hőnél harmadmagával nem támogatta az állami út áthelyezését.81 A Budapest-Bécs autóbuszjárat magyaróvári megállóhelyéül a Központi Kávéházat jelölték ki.82 Ali. világháború befejezése után a pozsonyi hídfőt 1947. október 15-én Csehszlovákiához csa76 MvmMH, 1926. december 5. 77 MNL GyMSM GyL V.B.1901 1926/7. 78 MNL GyMSM GyL V.B.1901 1930/14.h; V.B.1903. a 1930/1812. A tanulmányban nem lehet olvasni a tér 2. számú ingatlanáról, mert ilyen házszám nincsen. 79 MNLGyMSMGyL V.B.1901 1923/117. 80 MNL GyMSM GyL V.B.1901 1928 40. p. 81 MNLGyMSMGyL V.B.1901 1930/29. 82 MNLGyMSMGyL V.B.1901 1931/39.
