Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Beregszászi Balázs: A magyaróvári Városkapu tér kialakítása és nevezetességei
Beregszászi Balázs: A magyaróvári Városkapu tér kialakítása és nevezetességei 103 Út a Mofém-telep felé 1910 év elején kezdték meg a Pozsonyi út, a Vásártér és a temető közti terület, azaz a Sőtér-Gallasz-féle kert parcellázását, házhelyek kialakítása céljából. Már ekkor felmerült, hogy a városnak is területet kellene vennie és utat nyitnia, amely a belvárost kötné össze a Vásártérrel, illetve a Töltény gyárral.60 1926-ban is felmerült fel a temető melletti Gallasz-kerten át a Töltény gyár felé vezető utca nyitása. 61 Négy évvel később özv. Gallasz Rudolfné ismét felajánlotta a temető melletti telkét erre a célra. Az utcanyitás annak ellenére sem volt sürgős a város számára, hogy a Hubertusz Vadásztölténygyár csak a Lajta melletti gyalogúton vagy jelentős kerülővel, a Sóház felől volt megközelíthető. A temető bővítése ekkor és később sem szerepelt a város tervei között, és fedezet sem volt rá.62 A teret a későbbi Mofém-teleppel összekötő utca érdekessége, hogy a helyszínrajzokon még névtelen utcákat jelölték „tervezett út” megjelöléssel. Ez ekkor még csak a Gorkij utcától a gyárig tartó szakaszt jelentette. 1958-ban nevezték el a Mofém-telepen futó szakaszt Terv utcának.63 A Városkapu tértől a Gorkij utcáig húzódó, temető melletti szakaszt csak a 80-as években nyitották meg, előbb garázs, majd kétoldali sorházas beépítésekkel.64 A tér és a hozzá kötődő utcák névváltozatai 1928. június 13-án sok évtizedes adósságát rótta le a város képviselőtestülete, amikor megszüntette a régi korból eredő házszámozást, és áttért az utcánkénti házszámozásra. Magyaróváron is természetes módon, szájhagyomány útján alakultak ki az útirányról, a mesterségekről, illetve a városon belüli elhelyezkedésük alapján elnevezett utcák, azonban ezeket a legritkább esetekben erősítették meg képviselőtestületi határozatokkal, mint például a Széchenyi tér elnevezését gróf Széchenyi István halála után.65 A 20. század elejére lett égető probléma a régi házszámos és az utcaházszámos kettős rendszer párhuzamos használata, és szükségessé vált a rendszertelenség felszámolása. 60 MvmMH, 1910. január 9. 61 MvmMH, 1926. október 3. 62 MNLGyMSM GyLV.B.1901 1930/18. 63 MNL GyMSM GyL XXIII.527 1958/140. 64 Gyopár Ferenc: Mosonmagyaróvár utcatörténete. Kézirat, 1995. 62. p. 65 MNL GyMSM GyL V.B.1601.a 1860/138. kgy.h.
