Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarján utcai zsidó temető 1892 utáni története
Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai zsidó temető 1892 utáni története 299 A háború utáni néhány évben az 1930-as évekhez hasonlóan elszórtan folyt a temetkezés. Korjellemző a feleségével együtt később a Kozma utcai temetőbe áthelyezett Zsolt Béla író, újságíró 1949. február 6-i temetéséről a Szabad Nép által közölt beszámoló: „Nagy részvét mellett kísérték utolsó útjára szerdán délben a Salgótarjáni úti izraelita temetőben Zsolt Bélát a neves közírót, a haladó polgári gondolat kiváló képviselőjét. Temetésén megjelent Dobi István miniszterelnök, Ries István igazságügyi miniszter, Losonczy Géza miniszterelnökségi államtitkár, a magyar politikai és társadalmi élet több kiválósága, valamint az újságírók népes küldöttsége. A Jókai-lepellel borított koporsó előtt Mihályfi Ernő, az Országgyűlés alelnöke a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében búcsúztatta az elhunytat. A Magyar Radikális Párt nevében Halász Aladár méltatta Zsolt Béla érdemeit. A Haladás szerkesztősége részéről Kende Zsigmond búcsúztatta a harcos közírót. A Magyar írószövetség nevében Bóka László elvtárs kultuszállamtitkár vett végső búcsút Zsolt Bélától, aki, mint mondotta, igazi író volt, nagyon tudott szeretni és bátran tudott gyűlölni. A frissen hantolt sírt a koszorúk tömege borította, közöttük Szakasits Árpád elvtárs köztársasági elnök koszorúja.”112 A polgári korszak más egyesületeihez hasonlóan 1950-ben a Pesti Chevra Kadisa is kényszerűen feloszlott, feladatait a Budapesti Izraelita Hitközség Chevra Kadisa osztálya vette át, maga a temető azonban, mivel telekkönyvileg a Kerepesi temetővel egységet képezett, a főváros tulajdonába került.113 A Salgótarjáni utcai temető az 1950-es évek végén a hitközség kezelésében volt, szórványos temetkezések is folytak benne.114 A temetőről az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején készült légi felvételek, illetve a díszsírhelyek némelyikéről készült fényképek még rendezett állapotokat mutatnak, a T parcellában a Vázsonyi- és a még ép Sándor Pál-síremlék körül gazdag növényki ültetéssel, tehát ekkor még őrzött, kertészetileg kezelt lehetett a temető.115 A T parcella szélén álló sírépítmények egy része azonban már e felvételeken is romos. A Kerepesi temető Nemzeti Pantheonná való alakítását célzó tervezetekben 1956- tól kezdve rendre említés történik a Salgótarjáni utcai zsidó temetőről is. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1956. október 4-én a Kerepesi temetővel együtt a szomszédos zsidó temetőt is „védett területté” nyilvánította.116 1957-ben Perényi Imre, a Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Osztályának vezetője a Kerepesi temető rendezésének irányelvei és programja 112 SzN, 1949. február 10. 4. p. 113 Szabályzat 1952. 114 N, 1958. július 17. 4. p. 115 FSZEK Budapest Gyűjtemény, Fényképtár 46.716, 46.918 ltsz. 116 BFL XXIII. 102.3.1 1956. 10.4. 721. t.
