Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Magyar Erzsébet: "Társalkodási kertek, promenádok, mulató- és népkertek"
88 Zöldterület, közterület Bécsben és Zágrábban a városi parkok társadalmi és etnikai hovatartozástól független, együttes használata, az együtt, egy térben való jelenlét példái figyelhetőek meg - igaz, az elkülönülés itt is érvényesült. Zágrábban azonban a korzó rituáléján túl nem tudunk virágkorzóról, amely tavasszal a bécsi Práterben, a prágai Stromovkában és alkalmanként a budapesti Városligetben olyan látványos társasági eseménynek számított a 19. század végén, s amelynek résztvevői, nézői a társadalom minden rétegét felölelték. A fokozatosan kiépülő, városias arculatot öltő Zágrábban ez a hiány azzal magyarázható, hogy a szervezésben élenjáró arisztokrácia általános életvitelében is inkább Bécset (vagy Budapestet), s így azok jóval reprezentatívabb alkalmait részesítette előnyben, hiszen a társas életi szezont ott töltötte. A szimbolikus térfoglalás62 jegyében a 19. század végén tartott politikai demonstrációk helyszínei sok esetben ugyancsak a nagyvárosi parkok voltak. így válhatott a munkások (később a munka) ünnepének, május 1-jének a helyszínévé a Prater,63 illetve a Városliget,64 valamint Prágában65 a Lövész-sziget, az Allathajszák szigete és a Zsófia-sziget, Zágrábban pedig a Zöld patkó parkjai.66 Prágában a Sokol67 erősen szimbolikus tartalmú rendezvényeinek a Lövész-sziget, a Stromovka, majd a Letná fennsíkján felépített Aréna adott otthont. A parkok egyben olyan kiállítóteret is képeztek, amely állandó építményeivel, eltérő rendszerességgel, változatos témájú rendezvényeknek adhatott otthont, tovább bővítve ezzel az adott park tematikáját, közönségének létszámát és körét. Míg Bécs (a Práterben),68 Prága (a Stromovka kiállítási területén)69 és Zágráb (sétányain, terein, illetve később a Műcsarnokban rendezett) különböző léptékű kiállításain70 a jelen eredményei és a jövő célkitűzései domináltak, addig Budapesten a monumentális ezredéves kiállítás71 jellegéből is adódóan, az említett tematikák mellett, a történelmi múlt mindent átható megjelenítése érvényesült. A kisebb, tematikus kiállítások tekintetében is számos párhuzamot találhatunk a vizsgált városokban, így például a zenei és színművészeti kiállításra Budapesten a Városligetben 1891-ben, Bécsben a Práterben 1892-ben 62 Gyáni 1994, 1996. 96-106. p; Tilly 1986. 42-61. p. 63 Neues Wiener Tagblatt, 1890. May 2. 2. p. 64 Népszava, 1890. május 4; Voigt 1994. 65 Almanach Královského hlavního Mesta Prahy, 1899. May 1. 66 Agramer Zeitung, 1906. V. 2. Nr. 110. 67 Cohen 1981.64. p. 68 Storch 1993. 19-20, 68. p. 69 Svétozor, 1895. augusztus 23. 491-492. p. 70 Maruševski 1995. 71 Sisa 1996.
