Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Mohay Borbála: Az Orczy-kert funkciói a megalakulását követő évtizedekben
66 Zöldterület, közterület lelő műveltség híján tehát nem lehetett átélni a kert esztétikai értékének teljességét. A leírások hangsúlyozzák, hogy a kert a városi lakosok számára „általános szórakozásra szolgál”,53 de konkrét társasági szórakozási formákat kevéssé sorakoztatnak fel.54 A bortermelés - és ebből kifolyólag talán a boreladás is -jelentős volt a kertben, hiszen a Hazai ’S Külföldi Tudósítások hirdetésében „ezeren vagy százanként eladni való szöllő tőkékről” is szó esik.55 A szőlőskerthez közel eső kis házban a tulajdonos vendégül látja a barátait - írja Leyrer56; a „jó munkájú szőllőt” Fáy is megjegyzi.57 Fáy ezen kívül leírja, hogy a kert a „Közönség’ Palládiuma gyanánt” szolgál, és az Orczyak nagylelkűen engedik a „szabad mulatást”.58 Ebből már egyértelműen következtethetünk arra, hogy az alacsonyabb társadalmi rétegek is - válogatás nélkül - szórakoztak a kertben. Tomala említ egy, a „kertben felállított vendéglő intézetet”, amelyben a látogató „magát étel és ital által felvidámítja”.59 A kertben tehát működött egy „kortsmaház”, amelynek részletes felépítéséről az imént említett hirdetésből informálódhatunk: az alapvető helyiségeken60 kívül egy „bor-mérő nagy szoba”, „kávéfőző tűzhely”, „vendégszoba”, a vendégek számára „két padlásos istálló”, illetve az udvaron egy „tágas szín” található.61 Egy ilyen vendéglő közönsége már magában foglalhatta a középső és alsó rétegek tagjait is. Nem lehetünk azonban biztosak abban, hogy a kocsmába látogatók a kertlátogatók közül kerültek ki. Tomala ugyanis kritikusan megemlíti, hogy ,,[a tulajdonos betse] még nagyobbra emelkednék, ha a’ kertben fel állított vendéglő intézetnek olly 53 Schams 1821. 378. p, Leyrer 1803. 142. p. 54 A legnépszerűbb szórakozási lehetőségek a vásárok alkalmával voltak Pesten - a bábjátékok, a balett, a hecc-színházak az alsóbb társadalmi rétegek igényeit is kielégítették. Zoltán 1975. 25-26. p, G. Györffy 1991. 118. p. A már többször idézett Schams a harsány szórakozási formák, a bálok, operák világát távol érzi a kertbeli természet adta örömöktől, de egyébként általánosan is kritizálja a vásári mulatságokat - ebből is látszik, hogy a különböző társadalmi rétegek teljesen eltérő szórakozási formákkal éltek. Vö. Zoltán 1975. 27. p; Schams 1821. 380. p. 55 Hazai ’S Külföldi Tudósítások, 1830 február 3. 10. sz. o. n. A kerttől északkeletre, Kőérfölde (a mai Kőbánya) környékén is nagy szőlők helyezkedtek el. Vö. Antalffy 1982. 221. p. 56 Leyrer 1803. 143. p. 57 Fáy 1825. 492. p. 58 Fáy 1825. 492. p. 59 Tomala 1827. 23. p. Ezt a család már 1828-tól bérbe adta. Vö. Magyar 2008. [79. p.] 60 Két lakószoba, konyha, kamra, pince, padlás, kertbe nyíló Traiteur szoba - a vendéglős szobája. 61 Hazai 'S Külföldi Tudósítások. Hirdetések. Ugyanaz a szöveg: 1830. márc. 27. 25. szám o. n. 1830. február 3-i keltezéssel 10. sz. (február 3), 12. sz. (február 10), 16. sz. (február 24.) o. n.
