Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Fatsar Kristóf: Witsch Rudolph és a Batthyány-erdő: a Városliget közparkká alakítására tett egyik első komoly kísérlet
Fatsar Kristóf: Witsch Rudolph és a Batthyány-erdő... 43 ban, így a táj gazdálkodásban és a területfejlesztésben is jártasnak tartotta. Erre utal a futóhomok megkötésével, az Alföld fásításával kapcsolatos munkássága is. Az 1807. évi országgyűlés törvénybe iktatta a homokfásítás előmozdítását, és Witsch úgy érezhette, hogy felkészültsége révén az ezzel kapcsolatos javaslataival a legmagasabb helyekhez is fordulhat. Ennek érdekében a törvénycikk gyakorlatba ültetéséről írt kisebb munkáját a következő évben, 1808-ban saját költségén adatta ki.22 A mü nagy sikert aratott a legfelsőbb körökben, így egy jelentősen kibővített második kiadást is megért a következő évben, a német eredeti mellett magyar fordításban is (3. kép). Witsch ugyanis az első kiadásból a királynak is küldött egy példányt, aki a Magyar Udvari Kancellárián keresztül arra utasította a Helytartótanácsot, hogy a pesti Egyetem illetékes tanárával írasson róla bírálatot, és amennyiben onnan kedvező ítéletet kap, gondoskodjon lefordíttatásáról és államköltségen történő kiadásáról. A recenzens Mitterpacher Lajos, az agrártudományok első magyarországi professzora volt, aki méltatta a művet, és így a második kiadás is megjelenhetett.23 A német nyelvű bővített kiadásnak kétféle címlapváltozata van. Az egyik a magyarnak megfelelő szöveg, de a másikon Witsch neve alatt az szerepel, hogy szerzője a szentpétervári Császári Orosz Szabad Gazdasági Társaságnak és a prágai Császári és Királyi Hazafias és Gazdasági Társaságnak is tagja, művének első változata tehát külhoni tudós társaságok elismerését is kivívta. Munkájának ismertségéről természetesen maga Witsch gondoskodott, az első kiadásból még a Fényes Porta számára is küldött, nem minden alap nélkül állítván, hogy az ottomán területeken nagy haszonnal fogják forgathatni. Homokfásításról írt műveiben Witsch leírja a pesti Városligetben tett erőfeszítéseit is. Az egyik legérdekesebb részlet, hogy munkáit nemhogy 1800-ban, de még 1801-ben, két évvel eredeti megbízója, Batthyány hercegprímás halála után is folytatta.24 Ennek hátterét még nem ismerjük pontosan, de Batthyány Tódor védelme talán nem volt teljesen alaptalan a részéről, és nem elképzelhetetlen, hogy bizonyos mértékig folytathatta városligeti tervének megvalósítását. Természetesen az is lehetséges, hogy a város szolgálatában állt, illetve jól tudjuk, hogy Witschnek az ekkoriban eladott, Városliget melletti magántelkek megszépítésében nagy szerepe volt. Witsch leírja a szigetek kialakítását és az azokat körbevevő csatorna kiásását is.25 Ezek a szigetek mindmáig fennmarad-22 Witsch 1808. 23 Witsch 1809a és 1809b. 24 Witsch 1809b. 53. p. 25 Witsch 1809b. 55. p.
