Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Recenziók
350 Recenziók A német szegényügyi rendszerrel (325. p.), valamint a korszak mérvadó nagyvárosaival: Béccsel és Budapesttel való összehasonlítás (346. p.) helyezi keretek közé a munkát. Mészáros tanulmánya leginkább azt mutatja be, hogyan kerül fokozatosan, részben a munkásság és erősödő helyi politikai képviselete hatására a szociális kérdés az egyesületi, illetve az eseti támogatási körből (Nagy Imre Gábor az 55. oldalon utal a jótékonysági anyagi ráfordításoknál az egyesületi túlsúlyra) az önkormányzatiság fontos intézményi feladatkörébe. Ebbe olyan anomáliák is belejátszanak, mint az állami törekvések (például az Országos Betegbiztosítási Alap létrehozása - 325. p.) a helyi szegénypolitikára nézve repressziós-átalakító hatása vagy a rendőrkapitányi hatáskör és a Nőegylet ütközése az ingyenkonyha esetében (332. p). Fontos megállapítása a tanulmánynak, hogy a korabeli szociálpolitika alapegysége a család, nem pedig az egyén (335. p.). Az aprólékos, igényes munka folytatása lehetne, akár Márfi Attila e kötetben szereplő munkájához kapcsolódva, a prostitúciónak mint a társadalmi marginalitás sajátos jelenségének a tárgyalása is. A szerző zárásként az osztrák szakirodalommal röviden egybevetve egy sajátos, külön fejlődési utat láttat Pécs szociálpolitikája esetében - ezzel az olvasottak alapján könnyen egyetérthetünk. A tanulmány apparátusa hol kellően részletes, hol lényegre törő. A 303. oldalon említi először a Pécs bányászatára és társadalmi életére komoly hatást gyakorló Dunagőzhajózási Társaságot (DGT) - a végig mozaikszóval megnevezett vállalat legalább az első említésekor teljes nevével is szerepelhetne. Két irányban biztosan továbbfejleszthetőek a Pécs története című nagymonográfia számára készülő tanulmányok, és ebben a bevezetőben említett kontextus a kulcsszó. Az egyik irány (hiány) a kárpát-medencei, akár monarchiabeli-közép-európai párhuzamosságok megjelenítése, ami egyedül Mészáros Balázs tanulmányában került elő bővebben: a korszakban azonos városhierarchia-szinten álló, hasonló feltételek mellett fejlődő településekhez képest8 mit mutat Pécs helyzete például a városgazdálkodás, a társasági élet, a szociálpolitika tekintetében? Ezeket a kérdéseket legalább részlegesen feltárták más városok esetében is.9 A másik lehet annak vizsgálata, hogy mit mutatnak a pécsi szociálpolitika jelenségei a nyilvánosság helyeivel10 vagy a város gazdálkodásával kapcsolatban, akár nemzetközi összehasonlításban? Három, szerkezetében és megközelítésében gyökeresen eltérő tanulmányt tartalmaz a kötet. A további kötetkiadás szempontjából érdemes megfontolni, hogy a kismonográfia nem jobb műfaj-e ezeknek az egyébként kiváló alapokról építkező munkáknak lom- és gazdaságtörténeti Doktori Program. Budapest, 2011. http://doktori.btk.elte.hu/hist/ meszarosbalazs/diss.pdf, utolsó letöltés: 2018. január 23. 8 Vö. Beluszky Pál - Győri Róbert: Magyar városhálózat a 20. század elején. Dialóg Campus Kiadó, Pécs- Budapest, 2005. 9 PL: Győr. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Dávid Lajos - Lengyel Alfréd - Z. Szabó László. Győr Megyei Város Tanácsa, Győr, 1971.; Vác története l-ll. (Studia Comitatensia 13-14. Tanulmányok Pest megye Múzeumaiból) Szerk. Sápi Vilmos. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 1983. 10 Pl. Habermas, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Századvég - Gondolat, Budapest, 1993.
