Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Recenziók
346 Recenziók A könyv lapjait forgatva az a sajnálatos hiányérzetünk támadhat, hogy ez - bár az urbanizáció számos aspektusát érinti - nem, vagy legalábbis kevésbé szól magukról a székesfehérváriakról (pláne a nőkről nem, de ez a probléma egy külön elemzés tárgya lehetne), arról, ahogyan ők viszonyultak környezetük változásaihoz, valamint arról, ahogyan az újdonságok életmódjukat érintették. A hiányérzetet némileg tompítja az összefoglalás első mondata, miszerint: „Székesfehérvár városképi fejlődését, elsősorban az urbanizáció és a városbővülés főbb momentumait, illetve az ebben közreműködő testületek és tisztviselők szerepét kívántuk bemutatni.” (261. p.) Tehát - mivel egyebek mellett ez a probléma sincs tisztázva a mű elején - ebből a kijelentésből következtethetünk arra, hogy a szerzőnek ezúttal nem volt célja a városlakók gondolkodásának, megéléstörténeteinek elemzése, bemutatása. Az összegzés a továbbiakban rámutat arra, hogy a város kiegyezést követő fejlődése részben a vasútvonal(ak) kiépülése miatt valamelyest lelassult, ugyanis a vasúti forgalom megindulásával Székesfehérvár elvesztette a fekvéséből, útváros jellegéből fakadó előnyeit, kereskedelmi pozíciója meggyengült. A könyv ezen egységének másik fontos megállapítása, hogy a város beruházásainak döntő részét kölcsönökből finanszírozta: az 1879-1908 közötti időszakban a teljesített beruházások értéke 5 653 328 korona volt, ennek legnagyobb része, 4 626 268 korona kölcsönből, a fennmaradó összeg a város egyéb jövedelmeiből származott, a hitelből finanszírozott beruházások többsége építkezés volt. A korszak teljesített beruházásai azonban más dunántúli törvényhatósági jogú városokhoz képest elmaradtak. A művet a felhasznált helytörténeti szakirodalomjegyzéke, valamint egy képmelléklet egészíti ki. A könyvhöz tartozik még két térkép is: a különálló ív egyik oldalán Székesfeiérvár (sic!) 1826-os, a másikon a város 1899-es, Winkler Vilmos főmérnök által összeállított térképe. A kötet lényeges hiányossága azonban, hogy nem rendelkezik névmutatóval, ami egy ilyen jellegű monográfia esetében elengedhetetlen lenne. Összegzésként elmondható, hogy hiányosságai ellenére Csurgai Horváth József munkájának eredménye egy hasznos kötet - egyfelől érzékelteti az újabb városmonográfiák szükségességét, másfelől jelzi a tudományos módszerekkel történő összefoglalás, kontextusba ágyazás fontosságát egy olyan témával, korszakkal kapcsolatban, melyről a források közelsége, hozzáférhetősége miatt szinte naponta jelennek meg rövid, a történelmi összefüggések feltárását nélkülöző cikkek, érdekességek, viszszatekintések. Jakab-Ladó Ágota
