Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Csepely-Knorr Luca: Tervezéselméleti irányvonalak a két világháború közötti magyar közparképítészetben
30 Zöldterület, közterület dicionális, átmeneti jellegű volt,57 egyes tervezéselméleti írások azonban, így például Jonke ideálterve, a ’30-as évek második felében már a modernizmust képviselték. Ennek kiteljesedése a II. világháború után, Ormos Imre írásaiban jelent meg, amikor azt írta, hogy a modem kert térszerkezetében architektonikus, növényhasználatában természetes és funkcionális abban az értelemben, ahogy a tereket a használatra tervezi. A két világháború közötti három megújítási tendencia emiatt az elméleti fejlődés szempontjából kiemelkedő jelentőségű: noha külön-külön egyik sem vezetett a táj építészet teljes megújításához, eredményeik együttesen megfelelő alapot adtak a tájépítészeti modem kialakulásához. Hivatkozott irodalom Conway 2000. Conway, Hazel: Everyday landscapes: public parks from 1930-2000. Garden History. 28. (2000), Nr. 1. 117-134. p. Csepely-Knorr 2008. Csepely-Knorr Luca: A múlt kérdései - a jövő válaszai. Budapest, V. Kossuth tér térépítészeti tervpályázat. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 1. (2007), 8. sz. 3-25. p. Csepely-Knorr 2012. Csepely-Knorr Luca: Connections between the United Kingdom and Hungary in the Field of Urban Design with a Particular Emphasis on the Work of Thomas H. Mawson and Béla Rerrich. MPhil Thesis, Manchester Metropolitan University, 2012. Csepely-Knorr 2016. Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől az I. világháborúig. Budapest, 2016. Budapest Főváros Levéltára. Halász 1939. Halász Árpád: Budapest húsz éve. 1920—1939. Budapest, 1939. Haney 2010. Haney, David: When Modern Was Green. Life and Work of Landscape Architect Leberecht Migge. London - New York, 2010. Routledge. 57 Treib 2013. p.
