Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarján utcai zsidó temető 1892 utáni története
284 Műhely figyelhető meg a növényzet. A sírboltok felett, a fali síremlékek előtt elterülő „előkertek” növényzetének megjelenésére a Donáth Gyula szobrász közreműködésével készült Moskovitz-, illetve Linzer-síremlékről készült felvételek szolgáltatnak két eltérő példát.68 A Linzer-síremlék előtti területet egy alacsony kőszegélyre állított fém sírkerítés veszi körül, a kerítés mögé mediterrán hangulatú növényeket ültettek, például tujákat, borókát: a középső cserje gömb-, a két-két szélső kúp alakra van nyírva.69 A Moskovitz-síremléknek a sírbolt feletti teljes területet kitöltő előkertjét valószínűleg borostyánból, évelőkből és pálmaliliomból alkották meg,70 az megjelenését tekintve a 19. század második felében a közparkok, közterek díszítésére általánosan alkalmazott kerek szőnyegágyak rokona lehetett.71 A Kozma utcai temető fali sírboltjairól készült felvételekről ismerünk egy harmadik megoldást is, amelyet bizonyára a Salgótarjáni utcában is alkalmaztak: a mauzóleumok közötti, esetleg előtti burkolt felületeken dézsákba ültetett, formára nyírt lombozató díszfák állnak párba állítva, esetleg szimmetrikusan elrendezett, kisebb csoportokban.72 (7-8. képek) A korszak kertészeti ízlésének egyik alapeleme a pálmakultusz volt, e növényeket a belső terek díszítésére és a városi tereken, parkokban létesített szőnyegágyak központi elemeként egyaránt előszeretettel használták. Vélhetően a legmagasabb osztályú szentegyleti temetések díszeiként emlegetett „délszaki növények” is pálmák voltak.73 Nem meglepő, hogy a Salgótarjáni utcai temetőben álló síremlékeken is találkozunk velük: a Gerster Kálmán által tervezett Ehrenfeld-mauzóleum belső terét szinte kitöltik a dézsába ültetett pálmák, díszfák (tavasztól őszig ezek egy része talán az építmény előtt volt elhelyezve), királykuti Bachruch Károly és családja síremlékén a két oldalsó növénytartóban szintén egy-egy cserepes pálma díszlik, Ehrlich G. Gusztáv 1934 körül Ács Aurél tervei szerint készült fekete gránit családi síremlékén az alacsony fejkő záróeleme egy kővázába ültetett pálma volt.74 Megjegyzendő, 68 Losonczi 1892. 142-143. p. 69 Vő. Hajdu-Nagy 2018. 17. p. 70 Uo. 71 Késői, extrém példája a szőnyegágy temetői alkalmazásának a Sándor Pál 1937-ben felállított síremlékének fekete gránit talapzatát körbevevő növénykiültetés, amely oldalt fuzérdíszt, a sarkokon Dávid-csillagot formázott. Fotója az Eichbaum Mór kőfaragó által kivitelezett síremlékeket bemutató albumban (16. kép) MNG, Adattár, Ltsz. 21641/1982. 72 Schmidt Gyula műépítész és kőfaragó-mester. Reklámfüzet. H. n., é. n. FSZEK Budapest Gyűjtemény. 73 Erényi Ullmann Sándor dr. temetése. E, 1897. augusztus 15. 10. p. 74 Ehrenfeld Antal sirkápolnája a budapesti Kerepesi úti izr. temetőben. Él, 1910. június 12. 246. p. Vő. a mauzóleum virágokkal való ápoltatásáról rendelkező alapítványt: MZSL XIII- 1-1 1913/22/36; Bachruch Károly és családja síremlékének fotója: Az Est, 1931. július 11. 2. p. Az Ehrlich-síremlék: KM, 1934. 2. sz. 47. p.
