Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Zöldterület, közterület - Csepely-Knorr Luca: Tervezéselméleti irányvonalak a két világháború közötti magyar közparképítészetben

Csepely-Knorr Luca: Tervezéselméleti irányvonalak a két világháború közötti... 27

56 gyermekjátszótér létesült, emellett több sportpálya, sporttelep, tenisztelep és korcsolyapálya is épült. Ráde Károly 1926-ban publikált cikkében a németországi játszóterek példáját mutatta be, azok elemzésével kívánt alternatívát nyújtani Budapest számára.48 Tanulmányában a külföldi49 példák bemutatása után a jövő feladatait is ismertette. Terve szerint nemcsak a belső városrészekben lévő zöldfelületeken kellene minél több játszóteret létesíteni, ami már az átalakítások során megindult, de létesíteni kell - német példára - sport- és játékmezőket is, erre többek közt a budai Vérmezőt és a pesti volt Lóverseny teret javasolta.50 Szintén a Vérmező parkosítása és ott játszótér kialakítása mellett érvelt egy másik tanulmányában, ahol ennek szükségességét orvosi statisztikákkal is alátámasztotta.51

7. kép. Jonke Kálmán ideálterve egy sporttelep kialakítására Kertészeti Szemle, 10. (1938), 325. p

48 Rade 1926b.

49 A példák Drezda, Frankfurt am Main, Köln, Düsseldorf, Hamburg és Berlin köztereiről származnak.

50 Rade 1926b. 167. p, 1927a. 106. p.

51 Bródy Ernőné: Parkok és játszóterek. Esti Kurír 5. (1927), 55. sz. 6. p.