Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarján utcai zsidó temető 1892 utáni története
Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai zsidó temető 1892 utáni története 273 József anyjának Betlehem mellett található sírja alacsony, sokszögű dob felett emelkedő parabolikus ívű kupolájával, négyzetes hasáb alakú, nyílásokkal alig tagolt homlokzatú sírépítményével a pesti szertartási épületnek, a sír mellett emelkedő, egyetlen nagy parabolaívvel megnyitott előcsarnok pedig a kapuépítménynek szolgált mintaképéül. Ráhel sírja több okból is fontos, venerált emlék a zsidó hagyományban. A Jákob által Ráhel sírja fölé állított emlékről szóló említés az első szentírási hely, amelyben egy sír megjelöléséről, sírjel állításáról van szó - ilyen értelemben tehát Ráhel sírja a zsidó síremlék archetípusa.30 Ez volt a 20. század elején az egyetlen, zsidó kézen lévő palesztinai történelmi emlék, amelyet az odalátogató zsidó zarándokok általában útba ejtettek. Köztudott volt, hogy a síremlék felépítménye nem a bibliai időkből, hanem az iszlám korból származik, ez azonban nem kisebbítette a benne foglalt sírkő iránti tiszteletet.31 Ráhel sírját a Szabolcsi Miksa vezetésével a Szentföldet 1906-ban felkereső, számos felekezeti vezetőt is magában foglaló első szervezett magyarországi zsidó zarándokcsoport is felkereste. Ők az emlék leromlott állapotát látván arra jutottak, hogy renovációjának költségeit az Erec Izráel megújhodása iránt addig csekély érdeklődést tanúsító magyar zsidóság kell, hogy magára vállalja.32 A Pesti Chevra Kadisa titkára, a szervezetet és annak temetőügyét is modernizáló jogász, Mezey Ferenc - aki évtizedekig egyik központi szereplője volt a hazai felekezeti közéletnek - részt vett e zarándoklaton is, sőt a Ráhel-sír helyreállítására irányuló, végül kudarcba fulladt mozgalomban is vezető szerepet vitt. Aligha lehet kétséges, hogy a zarándokúiról hazatérve ő jelölte ki az újonnan építendő halottasház mintájául az általa „Izrael történetének legrégibb és mindig pietással körülvett” emlékének nevezett építményt.33 Elhatározásában bizonyára friss és erőteljes szentföldi élményei játszottak döntő szerepet, ugyanakkor az sem kizárt, hogy a palesztinai zarándokúihoz és a Ráhel-sír újjáépítéséért indított mozgalomhoz hasonlóan e mintaképválasztás a politikai cionizmust mereven elutasító magyar neológ vezetőknek a Szentföld iránti odaadását kívánta demonstrálni.34 30 Gen. XXXV/19-20. „És meghalt Ráhel és eltemették az úton, amely az Effátba, vagyis Bét-Lehembe vezet. Síijára Jákob oszlopot állított, ez Ráhel sírjának oszlopa mai napig.” (IMIT-Biblia alapján). 31 Strickert 2007. 32 Szabolcsi 1905. 5-9. p. 33 Szabolcsi 1906. 8. p. 34 Talán az is befolyásolhatta a mintakép választást, hogy a közismert brit zsidó filantróp, Sir Moses Montefiore (1784-1885) felesége 1862-ben bekövetkezett halálát követően szintén a Ráhel-sír mintájára építtette meg saját családi mauzóleumát. Lásd https://www. montefioreendowment.org.uk/.
