Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarján utcai zsidó temető 1892 utáni története
Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai zsidó temető 1892 utáni története 265 kozatosan megvalósult, ám 1904-ben csak egyetlen árkádpár megépítéséről született döntés - az 1909-re megvalósult építmények hamar népszerűek lettek, kvalitásos síremlékszobraikkal, mozaikdíszes sarokkupoláikkal máig a temető egyik legigényesebb együttesét képezik." Az itáliai temetői kultúrából eredő, de a 19. század végén Közép-Európa nagyvárosi temetőiben is polgárjogot szerző árkádsorok új minőséget jelentettek a fővárosi temetői építészetben, ahol ez a monumentális lépték korábban kizárólag néhány jeles történelmi személy vagy tehetős család mauzóleumait jellemezte.11 12 Bár a két rövid árkád megépítését a Kerepesi temetőben további igényes építészeti beavatkozások nem követték, 1904-05 körül még reális lehetőségnek tűnhetett, hogy a keresztény temető egy monumentális építészeti kerettel rendelkező architektonikus dísztemetővé alakul át, s ez bizonyára a zsidó temető igényesebb kialakítására is inspirálóan hathatott. Amint tehát a Kozma utcai temető infrastruktúrájának kiépítése már megfelelően előrehaladt, és az ottani munkák már nem kötötték le a Chevra erőforrásait, a szentegylet hozzálátott az elaggott állapotba került Salgótarjáni utcai temetői létesítmények korszerűsítéséhez, összekapcsolva a jó áron értékesíthető új sírboltok létesítésével. Az 1899. évi jelentés még egy tipikus „tűzoltó jellegű” munkálatról számol be: „A szertartási terem már régóta nem felelt meg a közönség igényeinek. Emiatt a gyászoló családok esetről-esetre kénytelenek voltak e teremnek valamelyest díszt adatni, ami azonban nagy költségükkel járt. Ez oknál fogva indíttatva éreztük magunkat arra, hogy e termet is állandó gyászdísszel lássuk el.”13 E gyászdísz kialakításáról, megjelenéséről nincsenek adataink, mindössze annyit tudunk, hogy 2658 koronába került.14 1904-05-ben nagyobb szabású átalakítási munkákba fogtak bele, amelyeket már a szentegylet újonnan kinevezett műszaki tanácsosa, Lajta Béla tervezett és felügyelt.15 Ekkor csatolták a temető területéhez a keresztény temető fala által határolt, elnyújtott trapéz alakú előudvar északi felét, ahol nyolc új sírbolt létesült. A korábban az elbontott temetői kerítésfal belső oldala előtt húzódó hat sírbolt és a felettük álló síremlékek, mauzóleumok így bekerültek a temető terébe, hátulról is láthatóvá váltak. Elbontották az ennek a falnak az északi végpontjában álló kamrát és mellékhelyiséget is, ennek kiváltására, „az esz-11 Tóth 1999. 62-66. p. 12 Csáki-Hajdu 2017. 29-30. p. 13 VCma Jelentés 1899. 8. p. 14 PCHK Jelentés 1900. 18. p. 15 BFL XV.17.d.328 te 9/2. Az ekkor megvalósult állapot egy 1907. évi bontási terven tanulmányozható: BFL XV.17.d.325 - 33. Lajta és a pesti neológja kapcsolatáról Lásd Csáki 2015.
