Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Műhely - Horváth József: A készülő Győr-monográfiáról
Horváth József: A készülő Győr-monográfiáról 253 társadalmáról, a helyi önigazgatás bemutatása kapcsán korábban nem ismert tisztségek, illetve tisztségviselők sora vált ismertté; a Csák nembeli Boldog Móric győri domonkosrendi szerzetesről pedig szinte semmit nem tudhattunk korábban. A második kötet 2018. október 12-én megtartott műhelynapján 12 előadás hangzott el, részben folytatva az előző nap megkezdett témákat - például topográfia, egyházi társadalom, egyházművészet -, részben szükségszerűen újabbakat indítva el: így például a lakosság összetételének az erődváros jelleg miatti megváltozása, a győri vár eleste majd visszavétele, a protestáns felekezetek története, az oktatás, a művelődés. Az október 18-án megtartott harmadik műhelynapon Tóth Árpád kötetszerkesztő arra is vállalkozott, hogy a kötet koncepciójának felvázolása során szóljon röviden azon témákról is, melyekről nem hangzott el előadás. Hallhattunk többek között a szabad királyi városi kiváltságokért folytatott küzdelemről, az 1809. évi kismegyeri csatáról - és itt már önálló témaként jelentkezett az irodalom, zene, színház is. Az utóbbi három műhelynap keretében elhangzott közel negyven előadás kapcsán ismét csak néhány tanulságot emelhetek ki. Előadóink egyértelműen bizonyították, hogy az utóbbi évtizedek külföldi levéltárakban folytatott kutatásai számos új eredményt hoztak Győr múltjával kapcsolatosan is. E szempontból talán nem érdektelen megjegyeznem, hogy a készülő monográfia szerzői közül - Gecsényi Lajos, Fazekas István és Oross András személyében - három volt, illetve jelenlegi bécsi levéltári delegátus is található, így az Österreichisches Staatsarchiv városunkra vonatkozó dokumentumai is beépülhetnek a tanulmányokba. Miként például a jezsuita rend római központi levéltárában fellelt iratok is, Kádár Zsófia kutatásainak köszönhetően. Jelentős új kutatási eredmények várhatók az oktatástörténet terén is, mivel mind a jezsuita gimnáziumot kutató Kökényesi Zsolt, mind a reformkor iskolaügyét vizsgáló Sasfi Csaba a diákok származását, családi hátterét is vizsgálat alá veszi; így a korábbi intézménytörténeti szempontú megközelítés helyett az oktatás társadalomtörténetéről is képet kaphat az olvasó. A korábban kevéssé kutatott 18. század első felét érintően Oross András, a második felével kapcsolatosan Tóth Árpád készülő tanulmányai ígérnek új eredményeket - nem csupán korábban feldolgozatlan források bevonása miatt, hanem új megközelítési módjuknak, vizsgálati módszereiknek is köszönhetően. A munkálatok jelenlegi állásáról Amint arra fentebb már utaltam, az eredeti szerződések alapján a tanulmányok többségének 2018 végére kellett (volna) elkészülnie. Sajnos a szerzőtársak jelentős része nem tudta ezt a határidőt tartani, tőlük 2019 tavaszán várható a
