Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Zöldterület, közterület - Báthoryné Nagy Ildikó Réka - Gecséné Tar Imola: Kerttörténeti szemelvények Budapest játszótér-építészetéből

214

Zöldterület, közterület

Az 1970-es években újdonságnak számított a műanyag csúszdák megjelenése, amelyeket gyakran domboldalban, vagy a felszín mozgatásával terepre illesztve, terepcsúszdaként elhelyezve alkalmaztak, (pl. Gellérthegyi csúszdás játszótér, 1975) Az új játszóterek építése során a kitermelt föld elhelyezését, vagy a bontásból származó törmelék elrejtését egyaránt jól szolgálták a mesterséges terepalakulatok, amelyek térhatárolásra, és játszóhelyek (terepcsúszda, szánkódomb stb.) kialakítására is alkalmasak voltak.62 Jó példaként említhető a Hajógyári-szigeten 1975-ben, Krizsán Zoltánné tervei alapján épített csúszdás játszótér, valamint az Andor Anikó tervei szerint készült óbudai Holdudvar.63

13. kép. Gellérthegy, csúszdás játszótér www.fokertl50.hu

A nemzetközi példák hatására hazánkban is egyre nagyobb teret hódított a játszótereken a faanyagok használata. Az egyszerű rönkfából kialakított lépcsők, támfalak, palánkok, várak természetessége kedvező hatást nyújtott a vá-62 Jancsó-Osvát -Sardy 1974. 38. p, Bakay 2013. 88. p.

63 Bakay 2013. 95-97. p, K. Hlatky 2001.40, 44. p.