Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Zöldterület, közterület - Báthoryné Nagy Ildikó Réka - Gecséné Tar Imola: Kerttörténeti szemelvények Budapest játszótér-építészetéből

200

Zöldterület, közterület

Az 1950-es évekhez képest a játszótér-tervezésben már a térszervezés magasabb foka figyelhető meg. A játszóterek gazdagabban felszereltek, tagoltabb és átgondoltabb elrendezésűek lettek. A kavicsburkolatba elszórtan fákat ültettek, az egyes térrészeket nyírt sövények és mészkő támfalak határolták, amelyek előtt katonás rendben sorakoztak a padok. Az egyszerű betonszegélyű, geometrikus formájú homokozó mellett a csővázas játékok nagyobb választéka (lengőhinta, libikóka, körforgó, mászó rácsok stb.) is helyet kapott.20 1961-ben a fővárosban 447 játszótér volt, amelynek 95 %-án volt valamilyen hinta.21 A zsánerfigurák mellett megjelentek a mászható kisplasztikák, nonfiguratív szobrászati alkotások is (például Barta Lajos által készített kőlovacska szobrok és mászható kisplasztika, gellérthegyi Jubileumi park, 1965).22

4. kép. Gellért-hegy, Jubileumi Park, mászható kisplasztika www.zoldkalauz.hu

20 Bakay 2013. 50. p.

21 A statisztikában a homokozók nem szerepelnek. {Ankét 1977. 6. p.)

22 Bakay 2013. 54. p.