Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Csepely-Knorr Luca: Tervezéselméleti irányvonalak a két világháború közötti magyar közparképítészetben
Csepely-Knorr Luca: Tervezéselméleti irányvonalak a két világháború közötti... 19 Noha Rerrich városi zöldfelületekre vonatkozó elméleti és stilisztikai kategóriái Mawson munkáihoz állnak legközelebb, jól ismerte a korszak német elméletíróinak munkásságát is, és használta is ezeket a példákat publikációiban. Németországban az új formai nyelv, a mértani rendszer alkalmazása a tájépítészei alkotások német jellegének újra meg-, illetve újrafogalmazása miatt is fontos volt; a teoretikusok elutasították mind az angol (tájképi), mind a francia (barokk, neobarokk) téralkotási rendszerek közvetlen követését. A korszak egyik legnevesebb teoretikusa, Leberecht Migge megfogalmazása szerint az angol parkok fantáziátlanok voltak, az amerikaiak csak racionálisak; ezekkel szemben a német parkoknak monumentalitásra kell törekedniük. Az új típusú közpark a használók számára készül, alacsony költségen, nem függ történeti példáktól, és építészeti jellegét a monumentális térszervezés által nyeri el.30 Miggéhez hasonlóan Harry Maasz német tájépítész is az amerikai, francia és angol példák újraértelmezése révén kívánta megtalálni az új német formanyelvet. 1913-as könyvében Maasz Migge munkáit idézi, Rerrich pedig mind Migge, mind Maasz terveit publikálta saját írásaiban. Rerrich budapesti közparkok viszonylatában először a Kossuth tér átalakításával kapcsolatban fejtette ki elveit, noha a néhány évvel korábban megtervezett szolnoki közpark terveiben ezeket az elveket már megvalósította. A budapesti 2. kép. Szolnok közparkja, Rerrich Béla terve BFLXV.17.d. l514 / 12/45 30 Migge 2013.
