Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Zöldterület, közterület - Csepely-Knorr Luca: Tervezéselméleti irányvonalak a két világháború közötti magyar közparképítészetben

Csepely-Knorr Luca: Tervezéselméleti irányvonalak a két világháború közötti... 17 nyék és a német táj jelentősége a nemzetiszocialista kormány 1933-as hatalom­ra kerülése után új felhangot kapott: a természetes táj, valamint az északi rassz és kapcsolata a tájjal a propaganda részévé vált. Lange az elméleteit, amelyek egyre inkább politikai felhangot kaptak, kiterjesztette a honos és egzotikus nö­vények, illetve a hazai és idegen népcsoportok közötti párhuzamok illusztrálá­sára is. Az egzotikus, idegen növények alkalmazását a német táj védelmének érdekében gondolta kerülendőnek, míg a társadalom faji tisztaságát a nemzet védelme szempontjából tartotta fontosnak.26 Lange elveinek megítélése a náci Németország propagandájában betöltött szerepük miatt mind a mai napig vi­tatott; tudományos megfigyelései és az azok alapján való tervezés propagá­lása ugyanakkor a 20., sőt 21. századi tervezés alapelveit vetítették előre. A tudományos alapokon nyugvó növényalkalmazás a modem kertelmélet egyik alapvetése, amely Morbitzer munkásságában, a Gellérthegy kialakításában is megjelent. A kertészeti igazgató ugyanis nemcsak a gyűjtésre - és a mögötte meghúzódó eszmeiségre - helyezte a hangsúlyt, hanem a begyűjtött, Budapes­ten kiültetésre szánt növények eredeti élőhelyeinek vizsgálatára is. 2. Új formai megoldások - a mértani kert megjelenése városi léptékben Rerrich Béla a kertművészet és városépítészet kapcsolatát vizsgáló 1919-es ta­nulmányában élesen bírálta a korábbi korszakok tervezési stílusát.27 Meglátása szerint az épület és kert egységére törekvő barokk korszak után következő korai tájkertek időszakában, amikor is a kert a szabad természet megvalósítását tűzte ki céljául, megszűnt az épület és kert közötti művészi összhang, az „idealizált természet művészi tartalmát elvesztve, a 19. században az építőművészet ural­ma alól teljesen kiszabadulva, mint önálló produktum akar szerepelni”.28 Az ebben a stílusban készült városi közparkok - mint például a Türkenschanzpark vagy a Döbrentei tér parkja - ugyan kertészeti és botanikai szempontból lehet­nek kiváló alkotások, művészi szempontból azonban nem megfelelőek. Kriti­kája nem csak Ilsemann terveire volt igaz. Räde Károly kertészeti igazgatóként 26 Lange elméletének talán legszélsőségesebb alkalmazására Heinrich Wiepking- Jürgensmann tevékenysége a példa, aki a II. világháború alatt elfoglalt lengyel és szovjet területek német növényekkel való újratelepítését tűzte ki célul, a germanizálás céljainak megfelelően. Woudstra 2003. 33. p. 27 Rerrich 1919b. 28 Rerrich 1919b. 127. p.

Next

/
Thumbnails
Contents