Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Csepely-Knorr Luca: Tervezéselméleti irányvonalak a két világháború közötti magyar közparképítészetben
Csepely-Knorr Luca: Tervezéselméleti irányvonalak a két világháború közötti... 17 nyék és a német táj jelentősége a nemzetiszocialista kormány 1933-as hatalomra kerülése után új felhangot kapott: a természetes táj, valamint az északi rassz és kapcsolata a tájjal a propaganda részévé vált. Lange az elméleteit, amelyek egyre inkább politikai felhangot kaptak, kiterjesztette a honos és egzotikus növények, illetve a hazai és idegen népcsoportok közötti párhuzamok illusztrálására is. Az egzotikus, idegen növények alkalmazását a német táj védelmének érdekében gondolta kerülendőnek, míg a társadalom faji tisztaságát a nemzet védelme szempontjából tartotta fontosnak.26 Lange elveinek megítélése a náci Németország propagandájában betöltött szerepük miatt mind a mai napig vitatott; tudományos megfigyelései és az azok alapján való tervezés propagálása ugyanakkor a 20., sőt 21. századi tervezés alapelveit vetítették előre. A tudományos alapokon nyugvó növényalkalmazás a modem kertelmélet egyik alapvetése, amely Morbitzer munkásságában, a Gellérthegy kialakításában is megjelent. A kertészeti igazgató ugyanis nemcsak a gyűjtésre - és a mögötte meghúzódó eszmeiségre - helyezte a hangsúlyt, hanem a begyűjtött, Budapesten kiültetésre szánt növények eredeti élőhelyeinek vizsgálatára is. 2. Új formai megoldások - a mértani kert megjelenése városi léptékben Rerrich Béla a kertművészet és városépítészet kapcsolatát vizsgáló 1919-es tanulmányában élesen bírálta a korábbi korszakok tervezési stílusát.27 Meglátása szerint az épület és kert egységére törekvő barokk korszak után következő korai tájkertek időszakában, amikor is a kert a szabad természet megvalósítását tűzte ki céljául, megszűnt az épület és kert közötti művészi összhang, az „idealizált természet művészi tartalmát elvesztve, a 19. században az építőművészet uralma alól teljesen kiszabadulva, mint önálló produktum akar szerepelni”.28 Az ebben a stílusban készült városi közparkok - mint például a Türkenschanzpark vagy a Döbrentei tér parkja - ugyan kertészeti és botanikai szempontból lehetnek kiváló alkotások, művészi szempontból azonban nem megfelelőek. Kritikája nem csak Ilsemann terveire volt igaz. Räde Károly kertészeti igazgatóként 26 Lange elméletének talán legszélsőségesebb alkalmazására Heinrich Wiepking- Jürgensmann tevékenysége a példa, aki a II. világháború alatt elfoglalt lengyel és szovjet területek német növényekkel való újratelepítését tűzte ki célul, a germanizálás céljainak megfelelően. Woudstra 2003. 33. p. 27 Rerrich 1919b. 28 Rerrich 1919b. 127. p.
