Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Perényi Roland: A bűnös Népliget
162 Zöldterület, közterület sága előtt: „Miért nem írsz? Hogy lehetsz ennyire szívtelen. Béla.”61 Néhány nappal később érkezett Mariska türelemre és óvatosságra intő válasza: „Édes szeretettel gondolok reád minden nap. - Önfeláldozó odaadásodat még egyszer szívből köszönöm. Epedve várom az alkalmat, amikor újra együtt lehetek veled. Csak kérlek, légy türelemmel és nagyon elővigyázatos; hisz tudom, hogy Te sem kívánsz mást, mint megőrizni annak biztos tudatát, hogy tiszta és zavartalan boldogság legyen mindkettőnk osztályrésze, jó- és balsorsban. A TE édes szempárod örökös rabja: Mariska.”62 Béla június 24-ig bírta türelemmel, amikor újabb hirdetéssel jelentkezett: „Édesem! írj ezen jelige alatt. Általad ismert postahivatalba, levelet és jelezd itt, hogy mikor menjek érte. Közölj benne pontos címet, ahova írhatnék. írd meg levélben, mikor látlak megint. Csókol Béla.”63 Szerencsére már az ugyanaznapi lapszámban megérkezett Mariska találkára hívó válasza is: „Szerdán délelőtt 9 órakor várlak New-York kávéház előtt. Csókol Mariska.”64 Nem tudjuk, hogy a továbbiakban miként alakult Mariska és Béla kapcsolata, mindenesetre példánk jól mutatja egyrészt a hirdetési rovat mint sajátos kommunikációs forma működését, másrészt a Népliget mint meghatározó városi találkahely jelentőségét. A népligeti halász-kit kedvelt, találkozóhelye a szerelmeseknek. 61 Pesti Hírlap, 1911. június 11. 92. p. 62 Pesti Hírlap, 1911. június 14. 32. p. 63 Pesti Hírlap, 1911. június 24. 64 Pesti Hírlap, 1911. június 24. 5. kép. Illusztráció Simonyi Sándor Szegény emberek nyári örömei című cikkéhez Friss Újság, 1927. május 15.
