Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Perényi Roland: A bűnös Népliget
152 Zöldterület, közterület hétvégi napokon - a Városligetben nagy a tömeg, addig a Népligetben alig lézengenek a látogatók.23 A központtól való távolság mellett legalább ilyen fontos tényező volt a Népligetet körülvevő épített környezet, valamint a környező városi tereket használók társadalmi hovatartozása. Különösen sok problémát okozott a hatóságoknak az Üllői út túloldalán található Ferenc József gyalogsági laktanya, pontosabban annak lakói. Míg 1897-ben a Budapesti Hírlap arra panaszkodott, hogy a főváros által nagy költségekkel kialakított park ültetvényeit és bokrait letapossák a katonák, a lovon közlekedő tisztek pedig nincsenek tekintettel a sétálók biztonságára, és a tiltások ellenére is a gyalogutakon lovagolnak,24 addig más tudósításokban erőszakos cselekmények elkövetőiként jelentek meg katonák. 1895 nyarán például két részeg katona a Népligetből hazafelé tartó polgárokra támadt, 1896-ban pedig egy éppen intézkedő rendőrre támadt szuronyával egy honvéd.25 1903-ban egy honvéd egy cselédet igazoltató rendőrjárőrt előbb fülön harapott (!), majd dulakodás közben revolverét elvette, és gyomron lőtte a közeget.26 1918. június 16-án éjjel egy tizedes bajonettel támadott meg egy 18 éves munkásnőt, és elvette a ridiküljét a benne lévő 150 koronával együtt.27 1930 augusztusában a Népliget egyik vendéglőjében verekedés tört ki katonák és polgári személyek között, amelybe a mutatványosbódék tulajdonosai is beavatkoztak. A két sebesülttel járó verekedésnek az odaérkező katonai őrjárat vetett véget.28 Ugyancsak negatív befolyásoló tényezőként hatottak a környékbeli gyárak és főképpen a Népligetet két oldalról is határoló vasút közelsége; a vasúti töltések gyakran szerepeltek a híradásokban bűnügyek, balesetek és öngyilkosságok helyszíneként. Az 1920-as évek elejéről tudunk több nagy értékű vasúti lopásról, amelyek során az elkövetők a józsefvárosi pályaudvarnál felugrottak a vagonba, és a zsákmányt a népligeti töltésnél dobták ki. 1920 telén például 23 Ilyen például Kardos Arpád Vasárnapi Újságban megjelent cikke. Kardos Árpád: A „Népliget”. Vasárnapi Újság, 1906. 41. sz. 663-664. p. 24 A katonaság s a főváros ültetvényei. Budapesti Hírlap, 1897. március 28. 10. p. 25 Katona virtus. Népszava, 1895. július 1. 3. p. Jellemző a Népszava rendszerkritikus hozzáállására, hogy az esetet a rendőri jelenlét hiányának kiemelése mellett a militarizmus kritikájára is felhasználta: „Nem is csoda, ha meggondoljuk, hogy ha az amúgy is kevés intelligencziával biró némely fiatal emberek a katonasághoz kerülnek, ahol az emberiség minden érzetét is kiölik - olyasmi előfordul. Azért a mi jelszavunk: »Le a militarizmussal!«” Katona és rendőr. Budapesti Hírlap, 1896. június 23. 9. p. 26 Lelőttek egy rendőrt. Pesti Napló, 1903. július 20. 5. p. 27 Rablás a Népligetben. Az Est, 1918. június 16. 7. p. 28 Katonák és ligeti mutatványosok véres verekedése egy vendéglőben. Pesti Napló, 1930. augusztus 15. 20. p.
