Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Gidó Csaba: A vasútállomási parkok
Gidó Csaba: A vasútállomási parkok 133 fákkal - ha lehet, vadgesztenyével vagy hárssal - ültessék be, hogy a nyári időszakban árnyékot tartsanak az állatoknak.14 A vasúti zöldövezetek, kertek, illetve parkok egységes kialakítása a MÁV által kidolgozott állomás típusterveknek köszönhetően jött létre. Az 1880-as évektől a kibocsátott vasútépítési engedélyokmányban egységesen meghatározták az állomási kertek nagyságát, illetve azok kiképzési módozatait. Az előírás értelmében minden állomási kert számára legalább 400 m2 és minden egyes állomási és vonalőrháznál a személyzet számára kertnek legalább 1000 m2 erre a célra alkalmas földterületet kellett kisajátítani. Az állomási kerteket feltöltetlenül hagyták abban az esetben, ha azokat a terv szerint nem vizenyős, mocsaras, vagy ár-, illetve belvíz járta területeken kellett kialakítani, de mindenkor a szükséghez képest termőfölddel kellett beborítani.15 Meghatározták a vasúti állomások hozzájáró útjait, illetve az állomási fennsíkon a kocsi közlekedésre szolgáló területek rendezési elvét. így például a Kis-Küküllő-völgyi vasút építésénél az állomás előtti területeket 0,15 m vastag kőlappal és ugyanilyen kavicsborítással kellett befedni. Az őrházi fennsíkot 5 cm vastag kavicsréteggel kell beborítani.16 Az állomási fennsík díszítésére is figyelmet szenteltek. A tér adta lehetőségek szerint virágágyásokat képeztek ki, amelyek egyben az arra járók figyelmét is felkeltették. A virágágyásokat fehérre meszelt téglasorral vették körül, ez a minta rövid időn belül a települések magánlakásainál is elterjedt.17 A főváros és a nagyobb városok pályaudvarai előtti terek parkosítását, virágágyak, pázsitok kialakítását a MÁV saját költségvetéséből fedezte. Külön kertészeket alkalmaztak erre a feladatkörre. A vidéki állomásoknál a parkok rendben tartása, az állomásoknak virággal és díszítésekkel való ellátása a személyzet munkakörébe tartozott.18 A MÁV a vidéki személyzet ilyen jellegű tevékenységét támogatta, sőt, mint ahogy korábban is láttuk, a befásítási törekvéseket pénzzel jutalmazta.19 A vasútnak köszönhetően sok településen addig ismeretlen virágfajták honosodtak meg, így például: a dália, muskátli 14 Állatrakodók befásítása a m. kir. államvasutakon. Vasúti és Közlekedési Közlöny, 38. (1907), november 3. 126. sz. 954. p. 15 Kiegészítő melléklet a zsibó-nagybányai helyi érdekű vasútra és sülelmed-szilágycsehi szárnyvonalára vonatkozó engedélyokirathoz. Budapesti Közlöny, 32. (1898), augusztus 6. 180. sz. 4. p. 16 Az 1896. évi november hó 23-ára hirdetett országgyűlés főrendi házának irományai. III. kötet. Budapest, 1897. 141. p. 17 Majdan 2010. 6. p. 18 Vasúti kertészet hazánkban. A Kert, 7. (1901), február 15. 4. sz. 126. p. 19 A vasúti kertészet hazánkban. Vasúti és Közlekedési Közlöny, 32. (1901), február 3. 15. sz. 169. p.
