Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Melega Miklós: A parkok városa (?)
114 Zöldterület, közterület példát az ország fővárosáról, ahol igen sok hibát követtek el a jövő rovására. Új utczák, új palotasorok támadnak mindegyre, de közterekről nem gondoskodnak. Alig tud a város lélekzeni, mert nincs tüdője. Bámuljuk kívülről az Andrássy út büszke palotáit, s, ha a kapun belépünk szívünk elszorul, mintha börtönbe lépnénk. Az udvari lakások nélkülözik a szabad levegőt és a világosságot egyaránt [...] A uralkodó rögeszme: mindent beépíteni! Ez egyik fö oka annak, hogy fővárosunk a különböző járványoknak majdnem állandó fészkévé vált, s, hogy daczára egészséges fekvésének a legegészségtelenebb fővárosok sorában foglal helyet.”16 Horváth Boldizsár - a városból elszármazottak közül a legnagyobb tekintéllyel és politikai befolyással rendelkező közéleti szereplő - felvetése nem maradt visszhang nélkül. A keleti városrészre 1890-ben kidolgozott utcanyitási tervek a Gyöngyös-patakon túl egy 8800 négyzetöl nagyságú közkert létesítését irányozták elő.17 A park a Kis-Prátertől északra, a patak két partján végighúzódva „zöld folyosóként” összeköttetésbe került volna a Városligettel is. A tervezők ezzel a nagyszabású elképzeléssel az utolsó még üresen álló és parkosításra alkalmas összefüggő belvárosi terület egészét vonták volna ki a beépítés alól, egy igazi zöld szívet teremtve a város közepén.18 Bár a városvezetés meglehetősen lomhán reagált, a közvéleményt továbbra is komolyan foglalkoztatta a kérdés, a sajtón keresztül is gyakran sürgették cselekvésre a döntéshozókat, és az 1890-es évek közepére egyre nyilvánvalóbb lett, hogy elodázhatatlan egy újabb park létesítése.19 A szombathelyiek hangulatát, véleményét hűen adja vissza egy 1896-ban megjelent újságcikk: „a mai igények és felfogás szerint a városi jelleg egyik első követelménye a közkert, hová a közönség üdülni, szórakozni jár, ahol gyermekeink pormentes, tiszta levegőt - az élet első szükségletét - bőven élvezhetik, miből Szombathely lakóinak eddig sajnos vajmi kevés jutott, mivel elődeink a város területén fák ültetésére, közkert létesítésére oly felette kevés figyelmet fordítottak.”20 A város közgyűlése végül 1896-ban szánta el magát a cselekvésre és hozott határozatot közkert létesítéséről a Gyöngyös-patak keleti partján, elrendelve a kiszemelt terület megvásárlását, befásítását és „üdülő hellyé” alakítását. Ez a 16 Horváth Boldizsár városunk teijeszkedésének irányáról és módjairól. Vasvármegye, 1890. február 2. 1. p. 17 MNL VaML IX.314 Tuczentaller Lajos jelentése; Az utczanyitási tervek. Vasvármegye, 1890. április 6. 3. p; Egy uj közkert terve. Vasvármegye, 1893. okt. 29. 5. p. 18 Városi közkert. Vasvármegye, 1896. március 26. 3. p. 19 Városliget. Vasmegyei Lapok, 1891. június 21. 1-2. p; Az utczanyitó társulat közgyűlését. Vasvármegye, 1896. március 29. 6. p. 20 Városi közkert. Vasvármegye, 1896. március 26. 3. p.
