Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Melega Miklós: A parkok városa (?)
112 Zöldterület, közterület atyáknak, hogy tegyenek kísérletet a terület megvásárlására, és ezen a jól bevált helyen hozzák létre a város első közparkját.13 A Práter elzárása komolyan sértette a lakosság érdekeit, ugyanakkor ez az esemény katalizálta is a folyamatokat azzal, hogy újabb muníciót szolgáltatott a parkok létesítését szorgalmazó erők számára, és végre cselekvésre ösztönözte a városvezetést: az első nyilvános közpark, a Városliget kialakításának ügye ekkor kapta meg a szükséges lendületet. A város egy saját tulajdonában álló, a település északi határában elterülő rétet engedett át erre a célra a Szépítő Egyesületnek. A kiszemelt terület a lovassági laktanyával szemközt helyezkedett el. Az egyesület a várossal összefogva 1889-ben kezdte meg a fásítást, a leendő park 1/10-ét ültették be ekkor. 1890-ben körülkerítették a 14 000 négyszögöl kiterjedésű térséget. A „zöldmezős beruházásként” induló liget kialakítása és fejlesztése hosszú évekig tartott, még a 20. századra is áthúzódott, hiszen a kis facsemeték lassan terebélyesedtek lombkoronás, árnyat adó fákká. Időközben a parkosítandó terület északi részét egy kerékpáros versenypálya és egy középület foglalta le, így a Városliget (a mai Pelikán park) az eredeti elképzeléseknél jóval kisebb területre (4.000 négyszögöl) zsugorodott össze.14 Ennek ellenére a történet sikerrel zárult, mert megszületett és ettől kezdve a lakosság rendelkezésére állt a város első igazi közparkja. A fenti eseményekkel párhuzamosan a Városligettől nem messze, attól délre, a Gyöngyös-patak közelében is kezdtek kirajzolódni egy újabb park körvonalai Horváth Boldizsár, korábbi igazságügy miniszter felvetése nyomán. A politikus ugyanis - annak ellenére, hogy a fővárosban élt - élénk figyelemmel kísérte szülővárosa, Szombathely sorsának alakulását. Horváth még 1890-ben adott hangot egy helyi lapban megjelent írásában azon meggyőződésének, hogy a város fejlődése és a polgárság egészsége szempontjából elengedhetetlen egy köztulajdonban álló park létesítése az akkor még egyedüli lehetőségnek számító, magánkézben lévő Prater kiváltására. Új szempontként, felhívta a városvezetés figyelmét arra is, hogy egy-egy központi hivatal székhelyének kijelölése alkalmával a kormányzati körök döntéshozói szemében a vasi megyeszékhely esélyeit lényegesen rontja, versenyképességét csökkenti az a fővárosban általánosan elterjedt vélekedés, hogy „Szombathely poros város, [...] üdülő helyei 13 Városliget. Vasmegyei Lapok, 1891. június 21. 1-2. p. 14 MNL VaML V.171.a 1/1891; MNL VaML XV.l Szombathely térkép 1893, 1904; A szépítő egyesület. Vasvármegye, 1889. március 10. 5. p; A szépítő egylet közgyűlése. Vasvármegye, 1889. március 24. 4. p; Városliget. Vasmegyei Lapok, 1891. június 21. 1-2. p; Városi reformok. Vasvármegye, 1891. szeptember 13. 2. p; Bodányi 1910. 224. p; Dobri-Mayer-Melega-T. Pásztor 2018. 28-30. p.
