Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Melega Miklós: A parkok városa (?)
108 Zöldterület, közterület I 3. kép. Szombathely várostérképe 1880-ból, a sötét színnel jelzett parkosított területekkel MNLVaMLXV.l Szombathely térkép 1880. A téreloszlás vizsgálatával megállapítható, hogy a zöldterületek a település akkori beépített részéhez képest szinte kivétel nélkül városperemi helyzetben feküdtek, és többnyire szigetszerűen, szétszórtan helyezkedtek el. Nagyobb területi sűrűsödés csak a Szombathelyt keletről határoló Gyöngyös-patak mentén mutatkozott, ahol a vízfolyást követve, nagyjából észak-déli tengely mentén húzódott egy „zöld folyosó” (Kis-Práter, Ferences kert, Batthyány-liget). A természeti adottságok révén ez a vízjárta, az áradások miatt időnként vizenyőssé váló öntésterület beépítésre alkalmatlan volt, ami hasznosítását korlátozta. A bő vízellátottság ugyanakkor - a vegetáció számára kínálkozó kedvező életlehetőségek révén - eleve arra predesztinálta ezt a térséget, hogy városi zöldövezetté váljon, és ezt a funkciót a későbbiekben is, lényegében napjainkig megőrizte. Az előbbiekben bemutatott zöld szigetektől, üde színfoltoktól eltekintve az 1880-as évek elején a város belterülete összességében továbbra is meglehetősen sivár, lehangoló képet mutatott. A kiváló helyi kortárs fényképész, Knebel Ferenc belvárosról készült fotósorozata hű lenyomatát adja az akkori közállapotoknak, megörökítve számunkra az utcák és közterek reménytelenül kopár látványát.
