Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Lupescu Radu: A politikai állásfoglalás művészi megnyilvánulása Kolozsváron a 15. század közepén
18 Királyi, fejedelmi jelenlét szokott szerepelni, itt azonban más lehet a megoldás. A király dénárjai között ugyan található egy sorozat, amelyiken megjelenik a sas, esetenként az osztrák címerrel párosítva, de ez csak 1453 után adatolt. Elképzelhető, hogy a római királyi sasról van szó, a kolozsvári plébániatemplom kapujának timpanonján megfigyelhető sorrend szerint. Tanulságos párhuzamba állítani a szebeni falkép és a kolozsvári kapu címereinek elrendezését. Mindkét esetben tengelyben található a sas, jobbra a Magyar Királyságra utaló címerek, balra pedig a többi tartomány címerei. E párhuzam is azt támasztja alá, hogy középen mindkét esetben a római királyi címre utaló sas került ábrázolásra. A szebeni uralkodói címerpajzsoknak azonban három olyan formai vonása van, ami egyedülállóvá teszi őket a 15. század közepi magyar címerhasználatban: 1. a pajzsokat olyan erősen ívelték, mintha tárcsapajzsok lennének, 2. két kagylószerűen homorított felületű mezőből állnak, és ezzel szoros összefüggésben 3. a pajzs talpa nem kifele, hanem befele csúcsosodik. A felsorolt jellemzők az évszámos felirat ellenére azt a benyomást keltik, hogy a címereket néhány évtizeddel későbbre lehet datálni, ezek a pajzstípusok ugyanis inkább a kései Mátyás-korra jellemzőek. Az ívelt pajzsra van korábbi példánk: a bécsi egyetem anyakönyvének iniciáléin már megjelentek (1453-ra datálva). A szebeni pajzstípus, jellegzetes talpával azonban inkább a Mátyással összefüggésbe hozható építkezéseken jelent meg: ilyen a bautzeni kaputorony domborművé, a boroszlói városháza ajtajának címere, a görlitzi dombormű, de ez a típus előbukkan a budai címeres emlékek között is, Visegrádon az ún. Oroszlános kút töredékein és sok más helyen. A szebeni falképpel ellentétben azonban a felsorolt emlékeknek van egy igen fontos közös vonása: valamennyit az 1480-as évekre lehet datálni. Véleményem szerint a szebeni falkép uralkodói pajzsainak keltezése egyelőre nyitott kérdés marad, mivel ha valóban az 1440-es évekre datáljuk őket, úgy feltűnően korai emlékei e típusnak. Hasonló jellegű problémákat vet fel különben a kétoldalt a baldachinokba festett Krisztus és Szűz Mária, a körülöttük elhelyezett attribútumokkal együtt. Az V. Lászlóval összefüggésbe hozható címeres emlékeken túlmenően, a korszak művészi környezetébe ültetett politikai manifesztum jobb megértése érdekében érdemes figyelembe venni a városi írásbeliség egyik sajátos emlékanyagát, a falikrónikákat és egyéb hasonlójellegű írásos emléket. Ezek az írott források más szempontból világítják meg a szóban forgó korszak eseményeit, mint a Mátyás udvari környezetében született történeti művek. Elsősorban a kassai dóm érdemel figyelmet. A déli kereszthajó oratóriumának mellvédje alatt monumentális felirat teszi egyértelművé a város pártállását a Habsburg-Jagelló polgárháború korában. Kihangsúlyozza, hogy László Habsburg Albert és Luxemburgi Erzsébet, anyja révén pedig Luxemburgi Zsigmond jogos örököse. Teljes értékű dinasztikus és örökösödési környezetbe
