Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Lupescu Radu: A politikai állásfoglalás művészi megnyilvánulása Kolozsváron a 15. század közepén
12 Királyi, fejedelmi jelenlét don csak egy őrződött meg. Kettő a Monostori kaputornyot, egy a Híd utcai kaputornyot, és egy a Közép utcai kaputornyot díszítette.4 A legkorábbinak egy Zsigmond-címeres emléktábla tűnik, amelynek rajzát Jakab Elek 19. századi monográfiája őrizte meg.5 A címer a Monostor utcai kaputornyot díszítette. A négyeit pajzs első és negyedik mezejébe a magyar vágásos címer került, a második és harmadik mezőben pedig egy-egy oroszlán látható. A rajz alapján nem cseh oroszlánnak tűnik, de mivel a luxemburgi oroszlán használata ebben a kombinációban nem ismert, kétségtelenül rajzi hibáról van szó, és valójában a magyar-cseh királyi címerrel állunk szemben. Luxemburgi Zsigmond előszeretettel használta ezt a címert azt követően, hogy 1402-ben megválasztották cseh helytartónak. Tény azonban, hogy Habsburg Albert aranyforintján is ugyanez a címer jelenik meg. A kolozsvári címertábla rajza különben igen zavaros, a sisakdísz és a foszlányok elnagyoltak, pontatlanok.6 A címer körüli dekoráció arra enged következtetni, hogy valójában egy nagyobb kompozíció töredékével állunk szemben. A faragvány magától adódó datálását a kaputornyon található 1476-os évszám teszi kérdésessé. A címert vagy egy még be nem fejezett tornyon helyezték el, vagy restrospektív jellege volt, utalva a város erődítését elősegítő uralkodóra. Kevésbé problematikus, és ebből kifolyólag nagyobb segítséget tud nyújtani a városfal másik címeres emléke. Ez egykoron a Közép utcai kaputorony városra néző homlokzatát díszítette. Az eredeti ugyan nem maradt meg, Jakab Elek és Pákei Lajos azonban rajzban megörökítette.7 Mivel a két rajz között nincs eltérés, a faragvány ábrázolása hitelesnek tekinthető. A rajzokból ugyan nem derül ki, Jakab Elek leírásából azonban igen, hogy valójában ez a címer is négybe volt osztva, a sorrend pedig a következő: Magyarország vágásos címere, a cseh oroszlán (Jakab Elek szerint „némi maradványa” látható, a rajzokról hiányzik), a morva sas és az osztrák pólya.8 Ez esetben nem szükséges spekulációkba bocsátkozni, mivel felirata egyértelműen tudósít a tulajdonos kilétéről és a készítés dátumáról: V. László király címeréről van szó, amely az Úrnak 1449. évében készült. Mivel 1453-ig nem gyakorolta a hatalmat, uralkodói címere sem készült el, Kolozsvár pedig nem rendelkezett ezzel kapcsolatban pontos mintával. Ettől függetlenül nem kellett sok fantázia a megkomponálásá- hoz, hiszen magyar, cseh, morva és osztrák érdekeltségei egyértelműek voltak, 4 Miklósi Sikes 1999.269-284. p. 5 JAKAB 1888. IX. tábla. 6 A címer egy Zsigmond-kori budai kályhacsempe címerábrázolásával mutat rokonságot: HOLL 1958.230. p. 7 JAKAB 1888. IX. tábla; BALOGH 1944. III. tábla. 8 JAKAB 1870. 371. p.
