Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Mátyás-Rausch Petra: A nagybányai politikai elit és a helyi bányászatban betöltött szerepe a kamarai kezelés évei alatt (1569–1579)
82 Királyi, fejedelmi jelenlét feladata volt az is, hogy reformok megvalósítására tegyenek javaslatot. A bizottsági munka eredménye általában egy-egy összefoglaló jelentés volt, amely bemutatta a bányászat, ércfeldolgozás helyzetét, a termelők tulajdonviszonyait, ehhez az összefoglaló irathoz csatoltak több mellékletet, számadásokat, lajstromokat, kérelmeket. Ezek a források alapvető fontosságúak ahhoz, hogy fel tudjuk térképezni a nagybányai termelők helyi tulajdonviszonyait, társadalmi rangját, bányászatban játszott szerepét. Az ebből az időszakból származó kamarai bizottsági iratok közül az 1573. és az 1574. évi iratanyag nyújt fontos információkat a nagybányai politikai elit bányászati szerepvállalására vonatkozóan. 1573-ban két bizottság is érkezett Nagybányára, a Szepesi Kamara által delegált bizottságot Peter Feigel, míg az Alsó-ausztriai Kamara küldöttségét testvére, Hans Feigel vezette. A két testvér 1555-ben már járt Nagybányán, akkor is az volt a feladatuk, hogy feltérképezzék a szatmári bányászat helyzetét, és javaslatot tegyenek a megvalósítandó reformokra.71 A két bizottsági jelentés 1573 augusztusában készült el latin és német nyelven, majd Nagybányáról továbbították az Udvari Kamarának Bécsbe.72 Peter Feigel három kiegészítő iratot csatolt a jelentéséhez: egy részletes jegyzéket, amely azt tartalmazta hetenkénti bontásban, hogy 1573 júliusa és szeptembere között mekkora összeget kaptak a termelők a beadott ércükért, a másik kettő egy-egy kivonatos számadás, amelyben Wolfgang Wenger bányaímok a beadott arany és ezüst mennyiségét rögzítette, mégpedig termelőkre lebontva (1573. október 15. és 1573. december 31. között).73 Elsőként a két kivonatos számadás adatait közlöm. 71 Peter Feigel és Hans Feigel munkásságára és gazdasági kapcsolataira nem a teljesség igényével ld. WENZEL 1880. 229-230. p.; OBORNI 1996. 165-176. p.; illetve ÖSTA HKA VUG RN 12a föl. 430-432. 72 ÖSTA HKA VUG RN 12B föl. 562-567., valamint 605-625. 73 ÖSTA HKA VUG RN 12B föl. 789-810. és 810-812. A két számadás részletes elemzésére ld. MÁTYÁS-RAUSCH 377^104. p.