Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Rüsz-Fogarasi Enikő: Nagyszeben, a szászok „fő”városa?
50 Királyi, fejedelmi jelenlét elégíti ki a feleket, akkor elébe vigyék.19 A kolozsvári tisztségviselők választásánál az 1580-as években több alkalommal is előfordult, hogy más személyt voltak kénytelenek kijelölni, mivel az, aki addig végezte a feladatokat, sokat járván a Fejedelmi Táblára, már nem tudta továbbra is vállalni az adott feladatot. Ez a közvetett adat is jelzi, hogy egyre inkább a Fejedelmi Tábla vált a kolozsváriak fellebbezési fórumává. Ezzel szemben megjegyzem, hogy az öröklési vagyonmegosztás lebonyolítási módjában a város a szász közösségek által elfogadott osztóbírák intézményét vette át. De mit is jelentett az, hogy Nagyszeben fellebbezési fórum volt? Valójában azt, hogy a helyi törvényhatóságok igazságszolgáltatási fórumain hozott döntéseket itt lehetett felülbírálni. Megalakulásától kezdve a Szász Univerzitás tárgyalta meg a szász közigazgatásokra vonatkozó aktuálpolitikai problémákat, az adózás kérdését, és ugyanígy a fórum elé hozott megoldatlan, fellebbezett bírósági ügyeket. A gyűlést Nagyszeben hívta össze, és azon a szász városok küldöttjei vettek részt. A gyűlésekre hívó leveleket rendszerint a nagyszebeni polgármester, a királybíró és székbíró, valamint a tanács nevében fogalmazták meg. Az összehívott Univerzitás, mint láttuk, más közügyek mellett foglalkozott bírósági ügyekkel, általában a gyűlés utolsó napjain került sor az úgynevezett törvénynapra. Több meghívó levélben is találunk utalást arra, hogy ameny- nyiben a városok képviselőinek a törvényhatóságuk alá tartozó polgárait érintő bírósági ügyekről van tudomásuk, hozzák magukkal az ügyek bírósági aktáit. A felterjesztett ügyeket a nagyszebeni tanács kancelláriájában regisztrálták, és készítették elő a tárgyalásra, majd végül itt fogalmazták meg, és állították ki az ítéletleveleket. Nagyszeben város tanácsában és kancelláriájában az erdélyi szász jogi gyakorlatban bizonyára nagy tapasztalattal rendelkező személyek teljesítettek szolgálatot. Tőlük több alkalommal is kértek a szász városok jogi ügyletekben tanácsot, amiről a városok közötti levelezések tanúskodnak. Itt csupán egy esetet említenék, amikor a besztercei városvezetés fordult tanácsért Nagyszeben polgármesteréhez és tanácsához, arra a minden bizonnyal bonyolult problémára keresve jogi választ, hogy hogyan járnak el a nagyszebeniek, amikor szökött jobbágyok a vármegyékből menekülve a városukban telepednek le, ott megházasodnak, és a későbbiekben földesuraik visszakövetelik őket. A beszterceiek kérdésére Miles Simon, Nagyszeben polgármestere 1568. április 8-án kelt levelében azt a városukban alkalmazott jogszabályt ismertette, amelynek értelmében senkit nem engednek felvenni a céhekbe, sem megházasodni, míg az illető nem tudja bizonyítani, hogy szabad ember.20 19 PAKÓ2012. 20 BERGER 1986. nr. 3263., 828. p.
