Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Rüsz-Fogarasi Enikő: Nagyszeben, a szászok „fő”városa?
48 Királyi, fejedelmi jelenlét maga után.7 Harald Roth a városról írt történeti összefoglalójában Nagyszebeni „a szász nemzet fővárosának” (Die Hauptstadt der sächischen Nation) tekinti, igaz, szerinte ez a korszak csak az 1526-tól 1614-ig tartó időszakra vonatkozhat, hiszen Báthory Gábor nagyszebeni jelenléte nemcsak a várost törte meg, hanem a szász nemzetet önérzetében és jogaiban is megsértette.8 A Bátho- ryval induló várostörténeti korszakot Roth a megszállás (Die bescheidene Stadt [1614-1687]) utáni korszakként említi. Nagyszeben a szászok betelepítésétől kezdve fontos helyet foglalt el Erdély történetében. Ha a középkori szász városok gazdasági erejét vizsgáljuk, akkor a középkorban Nagyszeben súlya Brassóéval vetekedett,9 ha viszont politikai, közigazgatási és törvénykezési megközelítésből elemezzük, akkor egyértelműen Nagyszebeni tekinthetjük a szászok fő városának. Nagyszebennek ez a szerepe a fejedelemség korában is megmaradt. Jelen vizsgálódásomban arra szeretnék választ találni, mit jelentett a jogalkotás és jogszolgáltatás terén a késő középkori, kora újkori szász közösség számára Nagyszeben városa. A felmerülő szempontok közül jelen esetben pusztán azt vizsgálom, mit jelentett a városnak, hogy az igazságszolgáltatásban a fellebbviteli fórum szerepét töltötte be. Milyen szerepe volt Nagyszebennek és a városi jogszokásoknak az egységes szász jogrend megalkotásában és életre hívásában? Konkrétan az örökösödési alapelvek elfogadásán és az osztóbírák intézményének a meghonosításán keresztül keresem a feltett kérdésekre a választ. Nagyszeben helye a szász igazságszolgáltatásban Nagyszeben az erdélyi szász igazságszolgáltatás központja volt már a kezdetektől. Az igazságszolgáltatás szempontjából a központi szerep azt jelentette, hogy a városi bíróság testületé ellátta a fellebbviteli fórum feladatait, erre alkalmazott bírótársakkal együtt, már a Szász Egyetem létrejötte előtti időszakban is. A középkori jogszolgáltatásra vonatkozó források hiányában nehéz meghatározni mind a fellebbviteli fómm összetételét, mind pedig pontosan azoknak a településeknek a körét, ahonnan az ügyeket fogadták. Nagyszebenbe vitték nemcsak a szász székek és körzetek, hanem Kolozsvár fellebbezett ügyeit is.10 A Szász Univerzitás létrejötte után természetesen adódott, hogy a szászok legfelső igazságszolgáltatási központja Nagyszeben legyen. Aperes ügyek jogorvoslatában 7 GÜNDISCH 2007. 26. p. 8 ROTH 2006. 9 PAKUCS-WILLCOCKS 2007. 141-150. p. 10 RÜSZ-FOGARASI 2003. 99-102. p.
