Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Flóra Ágnes: Kolozsvár és a központi hatalom kapcsolata a Mohács utáni évtizedekben
Flóra Ágnes: Kolozsvár és a központi hatalom kapcsolata... 33 szabók és ötvösök pozícióit megerősítő kiváltságok mellett immár a szűcsök, a városvezetésben szintén jelen lévő ágazat tagjai jutottak újabb előnyökhöz. A város elöljárói ugyanakkor igyekeztek minden adandó alkalommal emlékeztetni Izabellát a Szapolyai-ház iránti lojalitásukra. Úgy tűnik, hogy a speyeri egyezményt megelőző időszakban elsősorban a János királynak nyújtott támogatás felemlegetése volt a legnagyobb diplomáciai fegyver a kolozsváriak kezében. Ugyanakkor Izabella és II. János (Zsigmond) király esetében talán könnyebb is volt érvényesíteni az érdekeket, hiszen az elit közvetlen kapcsolatban állt velük, amikor udvari funkciókat is ellátott a város, vagy az udvar a szomszédos Gyalun tartózkodott.34 Nem lehet figyelmen hagyni azt sem, hogy az árumegállítási jogot tartalmazó kiváltságlevelet 1556-ban egy jelentős kölcsön előzte meg, amit 1557- ben még nem fizettek vissza, s lehet, hogy ehhez kapcsolható a másik 1558-as oklevél is.35 Az 1558 márciusában keltezett oklevélben Izabella és fia, János Zsigmond harmincad-vámhelyet állított fel a városban, továbbá négy vásámapot engedélyezett és kiváltságokat biztosított a város tímármesterei számára.36 A harmincad-helyek felállításának, illetve megszüntetésének joga központi monopólium volt. Igen gyakori volt, hogy jelentős kölcsön törlesztéseként kapta meg a hitelező időszakosan ezt a jogot, a vám bevételein pedig arányosan osztozott a müködtető/bérlő és a kincstár.37 Ez történhetett Kolozsvár esetében is 1558-ban: a folyósított kölcsön megtérítéseként szedhetett volna harminca- dot a városigazgatás. Izabella és a város szándékát azonban a rendek a tordai országgyűlésen még ugyanazon hónapban megvétózták.38 Az Izabella uralkodása alatt kialakult jó viszony fia, II. János (Zsigmond) király (1540-1570) és fejedelem (1565-1571) alatt is megmaradt, amit a fennmaradt oklevelek száma és jellege is igazol: 11 év alatt (1558-1569) 40, a király által kibocsátott levél került a város birtokába. Igaz ugyan, a legtöbb oklevél korábbi kiváltságok megerősítése.39 A Kolozsvárhoz tartozó Erdőfelek vármegyei adóztatását megszüntető oklevél - bár szintén a megerősítő intézkedésekhez sorolható - talán külön figyelmet érdemel, ugyanis úgy tűnik, egy évszázadokon átnyúló problémát sikerült lezárni. A városba vezető utak védelmére alapított falut I. Lajos király 1367-ben 34 Lásd OBORNI 2009. 21-43. p. 35 Fase. C. nr. 18. JAKAB 1888a. 27. p. 36 Fasc. N. nr. 4. JAKAB 1870a. 34-35. p. 37 A harmincad-hely történetétől lásd PAP 2000. 5-10. p. 38 EOE. II. 89. p. 39 Lásd a függelékben szereplő oklevelek listáját.
