Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Recenziók
Recenziók kovács I. GÁBOR Elitek és iskolák, felekezetek és etnikumok. Társadalom- és kultúratörténeti tanulmányok Budapest, 2011. L’Harmattan. [A múlt ösvényén] 447 p. Kovács István Gábor tanulmánykötete a szerző több évtizedes munkásságának gyümölcseiből válogat. A könyv szerkezetét tekintve három nagy fejezetre tagolódik, amelyek a történeti elitkutatás, a felekezet és etnikum - iskola és asszimiláció önmagában is komplex témakörével, végül a kalendáriumoknak a paraszti kultúrában betöltött szerepével foglalkozó írásokat gyűjtenek egybe. Az egyes fejezetek belső felépítése logikus, a tanulmányok szinte egymásra épülnek, olykor akár egybefüggő szöveget is alkothatnának, a három nagy egység között azonban nincs szorosabb összefüggés, a válogatásnak minden bizonnyal nem is ez volt a célja. Az első fejezet az 1978-ban Huszár Tibor kezdeményezésére elindított, az eliteket több szempontból megvilágító, kiterjedt, sokrétű kutatás folyamatába enged bepillantást, majd a szerző és munkatársai által elért jelentősebb eredményekről szóló tanulmányokat olvashatunk. Felvezetésként egy eredetileg 1978-ban megjelent elemzést olvashatunk a két világháború közötti időszak diplomásainak kereseti viszonyairól. Az írás bemutatja azt a tizenegy fizetési osztályból álló bérezési rendszert, amelyet az állami és a fővárosi tisztviselők javadalmazásának szabályozására alakítottak ki. A tanári pályán belül a hierarchia csúcsán az egyetemi tanárok álltak, az igazságügy területén pedig a bírók és az ügyészek. A fővárosi alkalmazottak átlagfizetése magasabb volt az államiakénál, de a vármegyei tisztviselők fizetése ez utóbbiakénál is alacsonyabb volt. Források hiányában a kutatónak meglehetősen nehéz megbecsülni a szabadpályás értelmiségiek fizetését, annyi azonban bizonyos, hogy a szigorúan szabályozott köztisztviselőkhöz képest sokkal nagyobb különbségek lehettek a fizetések között és az összegek is jobban szóródtak. Néhány szemléletes összehasonlítás révén pedig azt is könnyű észrevenni, hogy a diplomás lét sokszorosára növelte a kereseteket a kétkezi munkások minden csoportjához képest. A következő írás bepillantást enged egy hosszú évtizedeken átívelő kutatás előkészítési fázisába, majd a kutatási tevékenység során felvetődő problémák kezelésébe és végül ismerteti az első eredményeket is. Huszár Tibor egyéni döntése alapján, amit később különböző elitteóriákkal is alátámasztottak, az elitet funkciónként, alrendszerenként és ágazatonként fragmentált társadalmi csoportnak tekintették. így alakultak ki műhelyek, ahol a különböző rész-elitekkel foglalkoztak: a Sipos-Vida páros dolgozta fel a kormányzó és politikai elitet, Lengyel György a gazdasági elittel, Szakály Sándor a katonai elittel foglalkozott, Gergely Jenő az egyházi vezetőket kutatta, míg a tudáselit vizsgálatát Némedi Dénes és a jelen könyv szerzője végezte el. Mindegyik kutatás hasznos információkhoz juttatta a magyar társadalomtörténetet, de amint azt Kovács Urbs. magyar várostörténeti évkönyv viii. 2013.295-301. p.
