Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Műhely - Deák Ernő: Magyar várostörténet 1780–1918. Összehasonlító adatok alkalmazása a városfejlődés kutatásában
256 Műhely Szaporodás 1869-1880 1880-1890 1890-1900 1900-1910 1869-1910 abszolút % abszolút % abszolút % abszolút % abszolút % 221 851 1,44 1 707 296 10,91 1 772 942 10,22 1 622 404 8,48 5 324 493 34,53* * Katonasággal együtt 35,45% Népsűrűség 1869 1880 1890 1900 1910 Magyarország 54,1 59,6 64,6 Duna jobb partja 62,2 65,6 69,2 Duna bal partja 57,7 62,3 66,1 Duna-Tisza köze 76,9 90,9 104,4 (Budapest miatt) Tisza jobb partja 48,0 52,6 55,6 Tisza bal partja 47,9 53,9 59,9 Tisza-Maros szöge 52,9 56,6 59,0 Királyhágón túl (Erdély) 39,6 43,3 (42,9) 46,8 Horvátország-Szlavónia 51,8 56,8 61,6 Magyar Királyság 47,39 48,07 53,32 58,76 63,75 Ez az adatsor a kiindulási pont, vagyis ehhez viszonyítom azokat a településeket, amelyek népszaporulata nem csupán országos arányokban, hanem tájegységenként is meghaladta az átlagos nagyságot. Bármennyire egyszerűnek tűnik is ez az eljárás, csakis a középértékekhez viszonyítva tűnik ki egy-egy településnek a többitől eltérő, biztosan nem vé
