Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Műhely - K. Németh András: Tolna megye központi helyei a középkorban
220 Műhely Tolna(vár) a megye névadója volt, központi szerepét a 15 éves háborúig megőrizte, református iskolája és kereskedelme ekkor is messze földön híres volt. A megye északi szélén, egymás közelében fekvő Ozora és Simontomya kiemelkedő pontszámát csak kisebb részben eredményezte földrajzi helyzetük. Simontomya fekvésének köszönhetően inkább tekinthető természetes központnak, jelzi ezt az ozorainál korábbi vára és a megye első oppidumemlítése is. Ozorát a főúri birtokos, Ozorai Pipo tudatos uradalomfejlesztő tevékenysége - várkastély és ferences kolostor alapítása, mezővárosi kiváltság adományozása41 - emelte a megye egyik legjelentősebb településévé. Az 5. kategóriába tartozó 7 részleges városfúnkciójú mezőváros mindegyike a kategória alsó és középső részébe tartozik, 11-13 ponttal. Feltűnő, hogy közülük öt is a Duna-menti főút mellett feküdt, jelezve a megye keleti sávjának kiemelkedő szerepét a megye középkori történetében. A másik két mezőváros, Szakcs és Tamási a Kapos-Koppány-menti dombvidéken fekszik, ami azt is jelenti, hogy a Völgység, a Hegyhát és a Szekszárdi-dombság - bizonyára tagoltságukból következően - egyetlen részleges városfunkciójú mezővárossal sem rendelkezett, a megye déli sávjában inkább nagyobb számú átlagos mezőváros látta el a városi funkciókat. A települések lokalizálásával adattáramban terjedelmi okokból nem foglalkozom, a települések közel kétharmada önálló településként, néha pusztaként ma is lakott, így a legtöbb térképen megtalálható. A 95 helység túlnyomó többsége egyházas hely is volt, ezek azonosítása részletesen megtalálható egyházi topográfiai adattáramban,42 a templommal nem rendelkező kilenc település (Ábel, Battyán, Berki, Börd, Dáró, Edelény, Farkasd, Szerdahely 2., Szilágy) lokalizálását a szócikkekben egyenként megadom. Ezek között található olyan település, amely a Mecsek aprófalvas vidékén feküdt (Ábel, Battyán), vár (Dáró), mezővárosba olvadt település (Börd), illetve csak ofificiálisa (Farkasd, Szilágy), vagy hetipiaca (Berki, Szerdahely) révén a központi helyek közé számított falu. Az egyetlen meglepetés e listában a 16. század elején mezővárosnak is nevezett, castellummal is rendelkező Edelény, ahol azonban más tényezőről, pl. hetipiacról nincs tudomásunk. A 28, legalább egy alkalommal oppidumnak nevezett Tolna megyei település első említései időrendi sorrendben jelenlegi ismereteim szerint a következők: Simontomya 1377; Földvár 1397; Szász 1408; Máré, Szekszárd 1418; Börd, Tolna 1424; Ozora 1426; Báta 1437; Dalmad 1438; Szék, Tamási 1441; Debregeszt 1443; Szil 1448; Szakcs 1453; Györköny, Nádasd 1465; Fadd, 41 Részletesen: ENGEL 2003. 279-280. p. 42 K. NÉMETH 2011.
