Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)

Magyar Várostörténeti Atlasz - H. Németh István: Sopron. Magyar Várostörténeti Atlasz 1

206 Magyar várostörténeti atlasz csolatban azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a városatlaszok kiadását nem a történeti viszonyok, hanem a mai országhatárok határozzák meg. A prob­léma tehát adott: a Magyar Királyság a településhálózatán belül kulcspozíciót elfoglaló településeinek nagy része nem a mai határok között fekszik, így terve­zett, az egykori városhálózaton belül elfoglalt helyüknek megfelelő kiválasztá­suk nem megvalósítható. Ez kétféle hatással járt a mai napig. Egyrészt a sopro­ni kiadvány megjelenését megelőzően is elmondhattuk, hogy a magyarországi városok közül összesen hét város (ma Ausztriában, Romániában és Horvátor­szágban fekszenek) atlasza már megjelent! A másik hatás ennél jóval szomo­rúbb képet nyújt. A ma Szlovákiában, Szerbiában, Szlovéniában és Ukrajnában fekvő városok közül egyetlen egynek sem jelent még meg atlasza! Ezeknek egy részéről (főként a Szlovákiában fekvő városokról) nyugodtan elmondhatjuk, hogy feldolgozásuk csak közös vállalkozás eredménye lehet, hiszen ezekkel a településekkel, várostörténeti vizsgálatukkal a magyar történettudomány ép­pen úgy foglalkozik, mint például a szlovák. Sőt, bizonyos városok esetében elmondhatjuk, hogy vannak olyan korszakok, amelyekről egyedül a magyar kutatók számolhatnak be számottevő eredményekkel. Azt gondolom, hogy a fentiek miatt a helyzetet a mai államhatárok figyelembe vételével dőreség és hiábavaló vállalkozás lenne megoldhatónak gondolni, így olyan nagy jelentő­ségű városok, mint Pozsony, Kassa, a bányavárosok és a szepességi városok esetében a magyar és szlovák várostörténet-írás összefogásával lehetne a vá­rostörténeti atlaszok sorát növelni, és a Magyar Királyság városairól az európai vállalkozásnak megfelelő képet bemutatni.

Next

/
Thumbnails
Contents