Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)

Magyar Várostörténeti Atlasz - H. Németh István: Sopron. Magyar Várostörténeti Atlasz 1

204 Magyar várostörténeti atlasz koncentrál, mégis érdemesnek tartottam volna egy rövid mondat erejéig érzé­keltetni azt, hogy milyen helyet foglalt el Sopron az ország települései között. Jankó Ferenc geográfusként és a városi építészet kutatójaként érthető mó­don elsődlegesen a szakmája által feltett kérdésekre helyezte a hangsúlyt az 1850 és a megjelenés időszaka közötti időszak tekintetében. Leírása főként a városi tér kitágulása, az egyes korszakokra jellemző változások (Lövérek felé történő terjeszkedés, ipari beruházások, szocialista építkezés, műemléki hely­reállítások, közlekedési csomópont jelleg hatásai) bemutatására és elemzésére szűkült le, ami a kiadvány célkitűzéseit látva érthető, az előző fejezetekben megjelenő társadalomtörténeti elemzést mégis hiányoltam. A füzetet a térképekhez fűzött szakszerű kommentárok (Dávid Ferenc és Goda Károly kiváló munkái), folyamatábrák és a már az európai vállalkozás elemeiként említett fejlődési trendeket bemutató térképek, rekonstrukciók szí­nesítik, egyben nyújtanak egy-egy területen további információt. A kommen­tárokat az európai sorozat néhány más tagjához hasonlóan történeti topográfiai adattár követi. Aki megpróbált kitölteni egy ilyen szabatos és igen részletes adatokat kívánó „űrlapot”, jól tudja, milyen nehéz vállalkozás ez! A helyné- vi alakok kronológiája még könnyűnek tűnik, de a szakirodalom hézagos, és ezzel együtt sokszor egymásnak ellentmondó adatai között rendet tenni csak alapkutatásokkal lehet (lehetett). A kiadvány kézikönyv jellegét éppen ez a rész hangsúlyozza a legjobban. A jogállás, a közigazgatási állapotok, a város te­rületének meghatározása mellett népességi adatokkal, az utcák felsorolásával, egyházi, katonai és igazgatási épületeinek megjelölésével találkozunk. Az ada­tokat kiválóan kiegészíti a kereskedelem és ipar színhelyeinek felsorolása (kro­nológia megállapításával), amit a végén a közmüvek, a közlekedés és a mező- gazdasági objektumok meghatározása és időbeli elhelyezése zár. Mint minden adattárban, nyilván itt is vannak hiányok, hiszen a soproni levéltár hatalmas és hihetetlenül gazdag iratanyagában minden bizonnyal újabb és újabb adatokat találhatunk. Mégis elmondható erről az adattárról, hogy kiválóan összeállított, a településtörténet és a várostörténet iránt érdeklődők számára egyedülálló tu­dástárat jelent, amit persze lehetne bővíteni, de természetesen befejezni sosem lehet. (Valóban zárójeles megjegyzésként fogalmazódott meg a recenzensben, hogy ezt a tudásbázist a jelenlegi technika adta lehetőségekkel még eleveneb­bé, mindennapos értelemben véve fejleszthetővé lehetne tenni egy adatbázis létrehozásával, amit adott esetben a város története, építészete iránt érdeklődők sokasága tudna újabb adatokkal feltölteni.) A nagy füzetet kiválóan összeállí­tott tematikus bibliográfia zárja. A városatlasz szívét a közölt, és a bizottság által megszabott keretek közé konvertált térképek és illusztrációk adják. Ahogy azt a korábbi bemutatásból láthattuk, a városatlaszoknak komoly szabványoknak kell megfelelniük, amit

Next

/
Thumbnails
Contents