Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Magyar Várostörténeti Atlasz - H. Németh István: Sopron. Magyar Várostörténeti Atlasz 1
202 Magyar várostörténeti atlasz ria), Anngret Simms (Írország) és Szende Katalin alkotja, aki a bemutatandó kötet szerkesztője is egyben. A sorozat alapvetően három alaptérképre épül. Az első alaptérkép a 19. század folyamán, gyakran már a század első felében elkészült ún. kataszteri felmérések térképeit közli egységes, 1:2500 méretarányra átrajzolva. Ezek tekinthetők Európa-szerte az első, topográfiailag megbízható telekszintű ábrázolást alkalmazó térképeknek. A második térkép kisebb léptékű (1:5000). Ezen, vagy ezeken a térképeken a város területi fejlődését lehet bemutatni, amit a harmadik, 1:25 000 vagy 1:50 000 léptékű térkép követ, mely a város környékét mutatja be a kataszteri térképpel nagyjából egykorú történeti térkép segítségével. Ezekhez járul a város jelenkori, szintén telekszintű térképe, illetve a legújabb (2012-ben kelt) előírások szerint további 20. századi térképek a két világháború közötti, valamint a II. világháború utáni időszakból. A fenti alaptérképeket a legrégebbi fennmaradt városábrázolások, metszetek, továbbá a város pecsétjének ábrázolásai egészítik ki. A térképek mellett történeti kutatásokon és levéltári, illetve régészeti forrásokon alapuló topográfiai tanulmány található, ami elsődlegesen az egyes városok történetét és növekedését mutatja be. Ezekhez a leírásokhoz sok esetben a fejlődési fázisokat bemutató további térképek is kapcsolódnak, valamint további városábrázolások, metszetek, egykorú térképek és légi fotók. Utóbbiak főként a németországi városatlaszok esetében kiemelkedőek, hiszen a két világháború között az állam szisztematikusan légifotó-sorozatokat készíttetett, amelyek jelentős része a háború pusztításai ellenére fennmaradt. A magyarországi sorozat első tagja Sopron, amely több szempontból is érthető választás volt. Egyrészt Sopron a mai Magyarország szinte egyetlen (csupán Kőszeg kivétel ez alól) régi szabad királyi városa, amelynek levéltára szinte teljes épségben ránk maradt. Másrészt Sopron Szende Katalin kutatási területe, amely szempont nem épp az utolsó ebben a sorban! A várostörténeti atlasz hazai adaptációjában és a sorozat elindításában ugyanis a sorozatszerkesztőnek és a soproni kötet egyik szerzőjének elévülhetetlen érdemei vannak. Szende Katalin e téren kifejtett aktivitását jelzi, hogy a háromtagú bizottság egyik tagját is benne tisztelhetjük. Szende Katalin mellett a soproni kötet (ami tulajdonképpen egy hatalmas gyűjtőfűzet formátumú kiadvány) szerzője Jankó Ferenc és Kücsán József volt. Elsőként a kiadványhoz tartozó nagyalakú füzetet vegyük kézbe. A párhuzamosan futó kétnyelvű (angol és magyar) szövegben Szende Katalin Sopron 17. század végéig tartó településmorfológiai és ezzel együtt sok esetben társadalom- és gazdaságtörténeti elemzését is nyújtja. Sopron ebben az esetben valóban kiváló lehetőséget nyújt ehhez, hiszen egy római település városfalaira épített, erődítéssel ellátott városról van szó, így a nagyon korai, római kori, főként régészeti feltárások alapján bemutatható településmagtól jutunk el a 17. század végén tomboló tűzvészek hatásait bemutató képig. A római
