Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Magyar Várostörténeti Atlasz - Szende Katalin: Magyar Várostörténeti Atlasz: Feladatok, eredmények, perspektívák
Szende Katalin: Magyar Várostörténeti Atlasz 193 szerepel, amelyeket a nagy kiterjedés miatt technikai okokból csak 1:10 000 méretarányban lehetséges közzétenni. A városkörnyéket ábrázoló térképeket, miként az említett többi közép-európai sorozat esetében is, a Habsburg Monarchia 1. illetve 2. katonai felmérésének szelvényeiből (1763-85, illetve 1819— 1869) jelöljük ki, amelyeket az eredeti 1:28 800 méretarányból l:50 000-re rajzoltatunk át, hogy a regionális és geopolitikai összefüggések jobban érzékelhetők legyenek. A fejlődési fázisokat, a legtöbb másik atlaszsorozat technikai megoldásától eltérően, nem egyetlen összesített térképen, hanem fázisonként külön, egymás mellett mutattuk be, mert az összes periódus egyetlen térképen történő ábrázolását, a hozzájuk tartozó feliratokkal együtt, sok esetben kevéssé áttekinthetőnek éreztük. Az itt felsorolt térképek alkotják az atlaszok térképanyagának „A” sorozatát, a kötelezően elkészítendő térképeket. Emellett a „B” sorozatban további tematikus térképeket közlünk, amelyek az egyes városok jellegétől, forrásadottságaitól és kutatottságától függően speciális társadalom-topográfiai vagy településmorfológiai kutatások eredményeit teszik közzé. Ezek közé tartozhat az önálló közigazgatási egységek, az épületek magasságának és építési idejének, a kézműves mesterségek és más foglalkozások művelőinek területi megoszlása. Mindezek a város térhasználatának különböző aspektusaira hívják fel a figyelmet. A harmadik, „C” sorozat történeti térképek, látképek, korabeli részletfelmérések reprodukcióit tartalmazza. A kartográfiai anyagot részletes topográfiai tanulmány kíséri, és a szöveges rész tartalmazza a „B” és „C” sorozatokhoz készült kommentárokat is. Mindezekhez, az ír atlaszok kitűnő példáját követve, egy tematikus beosztású történeti-topográfiai adattár járul. Ez a rész, habár összeállítása igen munka- és időigényes, nélkülözhetetlen alapot szolgáltat a helytörténeti és nagyobb léptékű összehasonlító várostörténeti kutatásokhoz egyaránt, és nagyban növeli az atlaszok használati értékét. A szöveges részt (az Adattár kivételével) két nyelven, magyarul és angolul is közreadjuk. Tapasztalataink szerint a már megjelent és előkészítés alatt álló atlaszok a konkrét kartográfiai és szerkesztési munkán túl új lendületet adnak az érintett városok topográfiai kutatásához. Hozzájárulnak új régészeti, térképi és levéltári források felkutatásához, és a részletek szisztematikus és pontos feltárásának igénye révén új kérdések felvetéséhez, új összefüggések felismeréséhez vezethetnek. Az atlaszokban összefoglalt helyrajzi adatok a történeti kutatás és oktatás mellett a helyi lakosok és a közigazgatás számára is hasznosak lehetnek. Örvendetes módon különösen intenzív érdeklődéssel találkoztunk az építészek és a várostervezők részéről. Alig néhány éve kezdődött meg Magyarországon a történeti városatlaszok közreadása. Hogyan tovább? A kutatás és szerkesztés munkája közben újra meg újra át kell gondolni a technikai feltételeket és a tudományos kapcsolódási pon
